Németországban ma már nyíltan beszélnek arról, hogy Angela Merkel nem tölti ki teljes ciklusát. Ennek okaként leginkább a bevándorlási válság során tanúsított felelőtlen magatartását lehet megjelölni, de emellett vannak más szempontok is.
A The Globaslist cikke szerint a német államadósság Merkel regnálása alatt a GDP mintegy 12 százalékával nőtt, ami óriási terhet jelent az ország számára. A német kormány gazdaságpolitikája meglehetősen furcsán fest. Egyrészt nem fektet be az országba, amivel aláássa a gazdagsági fenntarthatóságot, másrészt növeli a rejtett terheket. Az elhúzódó koalíciós tárgyalások sem tettek jót a német gazdaságnak, de mindez csak a jéghegy csúcsa.
A bajor tartományi választáson meggyengült Merkelék testvérpártja, a CSU, ellenben a bevándorlásellenes AfD megerősödött. A migrációs tematika meghatározó volt a bajor választási kampányban, s az eredmények is azt mutatják, hogy az emberek megelégelték a Wilkommenskulturt.
A vasárnapi hesseni tartományi választáson az exit poll eredmények szerint nagyot gyengült a CDU, ami Merkel számára nem jelent sok jót. Pártjának gyengülése kihat az ő erejére is, főleg annak fényében, hogy a merkeli bevándorláspolitika láthatóan egyre nagyobb elutasításba ütközik az emberek részéről. Az SPD a bajorországi tartományi választáshoz hasonlóan itt is nagy visszaesést produkált, a bevándorlásellenes AfD viszont ezen a választáson is rendkívül nagy erősödést tud felmutatni.
Angela Merkel legnagyobb tévedése a migrációs politika volt. A Wilkommenskultur felülről irányított erőltetése Kölnhöz és Chemnitzhez vezetett. A németek elégedetlenek Merkel bevándorláspolitikájával és újabban már ki is mutatják ezt, mint például a chemnitzi eset kapcsán. A német média hozzáállása a migrációs tematikához mindvégig a merkeli utat követte, de most, hogy a kancellárasszony bukása reális lehetőségként jelenik meg, az őt eddig támogató média egy részében is megjelentek a kritikus hangok. Ilyen a The Globalist vagy a Handelsblatt is.
A kölni erőszakot elhallgató, a chemnitzi tüntetőket lenácizó német média lassan kihátrál a bukni készülő Merkel mögül, s már arról is cikkeznek egy ideje, hogy a kancellárasszony 2015-ben adott válasza a bevándorlásra („Wir schaffen das”) téves volt.
A Szovjetunió bukásával újraegyesülő Németországban a migrációs krízis hatására újra előkerült a régi NDK-NSZK ellentét is. A volt NDK-s területen élők több esetben is szót emeltek a migránsokra költött eurómilliárdok felhasználása miatt, de felháborodásuk mindeddig süket fülekre talált – írja a Handelsblatt.
Merkel nem hagy szép örökséget Németországra, s regnálása a történelemkönyvekbe valószínűleg nem Németország fénykoraként fog bekerülni. A gazdasági teljesítmény romlása most ugyan még nem, de idővel elkerülhetetlenül felszínre kerül, ahogyan a Wilkommenskulturral kapcsolatos ellenérzések is napirenden vannak mindössze három évvel a nagy áradat után.
Az európai politikai hadszíntéren is egyre inkább gyengül Merkel pozíciója, amivel Emmanuel Macron járhat a legjobban, bár ez az európai politikában nem fog minőségi változást eredményezni. Az „Ein Volk, ein Reich, ein Führer”-hármas mintájára létrehozandó Európai Egyesült Államok képe lebeg Merkel és Macron szeme előtt, Merkel számára pedig ez az utolsó esély, hogy európai szinten építsen valami maradandót. Az elhibázott bevándorláspolitikának köszönhetően Merkel számára az utolsó esély az Egyesült Államok felállítása lehet az építkezésre, ugyanis a Wilkommenskultur nem tett mást, csak rombolt, pusztított és konfliktusokat szított az öreg kontinensen.
Borítófotó: A hivatalos látogatáson Németországban tartózkodó Andrej Babis cseh miniszterelnök és Angela Merkel német kancellár a berlini kancellári hivatalban tartott sajtóértekezleten 2018. szeptember 5-én. (MTI/EPA/Jens Schlüter)
