Nem fogadja el az ítéletet, fellebbez az ellen – reagált a döntésre a Monsanto pénteki közleményében, számolt be az MTI. A vállalat álláspontja érthető, miután 287 millió dollárt, azaz mintegy 82 milliárd forintnak megfelelő összeget kéne kártérítésként kifizetnie DeWayne Johnsonnak. Johnson limfómában (a nyirokrendszer rosszindulatú megbetegedésében) szenved, és a betegséget szerinte a Monsanto által gyártott gyomirtók okozták. Johnson kertészként dolgozik egy San Francisco környéki tankerületben, és 2012 óta a Roundup és a szintén glifozátot tartalmazó Ranger Pro szerrel permetezte az általa gondozott iskolák kertjeit, valamint a körülöttük lévő parkokat.
További ítéletek várhatóak
A Monsato ügyéről korábban a Figyelő is írt (Legnagyobb kaszálás). Elemzésünkben arra hívtuk fel a figyelmet, hogy nem lehet nem összefüggést látni az amerikai agrárkémiai koronaékszer német kézre kerülése és a között, hogy a Monsanto ellen a glifozát miatt indított perek sok-sok évnyi halogatás után egyszerre zöld utat kaptak az Egyesült Államokban. Több ezren fordultak az igazságszolgáltatáshoz a Monsanto leghíresebb terméke, a Roundup, illetve annak hatóanyaga, a glifozát miatt. Körülbelül négyezer ember okolja daganatos betegsége kialakulásáért a gyomirtót, az első ilyen jellegű perben született most döntés.
A „folyékony kapa”
De mit is tud a figyelem középpontjába került vegyület, a glifozát? A szer egy totális gyomírtó – innen a magyar „folyékony kapa” becenév -, amelynek igazi felfutását az okozta, hogy a Monsanto olyan génmódosított haszonnövényeket állított elő, amelyek rezisztensek voltak a glifozátra, ezért az ilyen kukorica-, szója- és repceültetvényeket folyamatosan gyommentesen lehetett tartani a szerrel. A glifozát megítélése ugyanakkor továbbra is kérdéses. Két nemzetközi kutatóintézet eltérő eredményre jutott a glifozát veszélyességét illetően. Az ENSZ kutatóintézete (IARC) szerint lehetséges rákkeltő hatású, az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság (EFSA) szerint veszélytelen a szer.
A Monsanto megvásárlásával a Bayer alapvető érdeke lett, hogy a glifozátot ne tiltsák be, hiszen a megvásárolt génmódosított növények épp attól értékesek, hogy ellenállóak a glifozátra, tehát egyszerűen és olcsón gyommentesen tarthatók, így biztosítva a magas terméshozamot. A glifozát betiltásával ezek a növények értéküket vesztenék. Ennek ismeretében érthető, hogy amikor tavaly novemberben az uniónak döntést kellett hoznia a glifozát betiltásáról, Németország pálfordulása – szavazata – akadályozta meg az azonnali betiltást.
Újabb kereskedelmi háború
A Bayer számára viszont immár nemcsak a glifozát használhatósága a fontos, hanem az is, hogy újabb piacokon tudja értékesíteni a frissen vásárolt génmódosított vetőmagjait. Scott Patridge, a Monsanto alelnöke ezért is fogalmazott úgy, hogy a cég mindig tagadta, hogy glifozátos gyomirtók rákbetegséget okoznának. Miközben részvétét fejezte ki a felperesnek és családjának a súlyos betegség miatt, hangsúlyozta, hogy „a döntés nem változtatja meg azt a tényt, hogy több mint 800 tudományos kutatás illetve felülvizsgálat támasztotta alá azt, hogy a glifozát nem rákkeltő, és nem okozta Dewayne Johnson halálát. A Monsanto határozottan megfogja védeni termékét, amelynek használata 40 éve óta biztonságos és szükséges, hatékony eszköz a gazdáknak és másoknak."
Az USA és az Európai Unió közötti kereskedelmi háború újabb frontja nyílhat meg az amerikai bíróság döntésével, és akárcsak az autóipar vagy kereskedelmi vámok tekintetében, ebben az esetben is egy elhúzódó rivalizálás következhet a felek között.
A Bayer és a Monsanto fúziójáról, valamint a glifozátról szóló részletes cikkünket a Figyelő augusztus 2-án megjelent számában olvashatják.
