Kezdjük azzal, hogy mi az a Körforgásos Gazdaság Technológiai Platform? Ez egy új szakmai, konzultációs és érdek-képviseleti fórum az ITM alá tartozó Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) hivatal elnökének, Birkner Zoltánnak a vezetésével de a gazdasági szereplők igen széles körű bevonásával. A platform fő célja, hogy a magyar és európai stratégiákkal összhangban felgyorsítsa itthon a körforgásos gazdaságra történő átállást.
E platform, amely a kilencedik ilyen kezdeményezés, nem csak a párbeszédet és az együttműködést erősíti, de egyúttal a környezetért, a fenntarthatóságért történő cselekvés fontos terepe lesz a következő hónapokban, években
– ígérte meg az innovációs és technológiai miniszter. Palkovics László miniszter megnyitójával kezdődött ugyanis tegnap, március 11-én pénteken a veszprémi Pannon Egyetemen a Körforgásos Gazdaság Technológiai Platform alapító ünnepsége.
A miniszter a friss trendekre is reagált, amikor aláhúzta: az elmúlt időszakban az autóipart különböző alapanyagok hiánya akadályozta, az energetikai helyzetet pedig az orosz–ukrán háború tette bonyolultabbá. Ezért minden olyan megoldásra szükség van, amely az energiaproblémát javítani tudja – jelentette ki.
Palkovics László nagyon részletes, minden fontos energetikai és körforgásos alágazatra kiterjedő stratégiát vázolt fel prezentációja során. Kiemelte, hogy hazánk volt az első a régióban, ahol a klímasemlegességről, mint célkitűzésről törvény is született. A közelmúltban a gazdaságunk úgy növekedett, hogy közben a károsanyag-kibocsátás csökkent. Ugyanakkor sok még a munka és sok milliárd forintot el kell költeni, hogy a 2030-ra vállalt 55 százalékos kibocsátás csökkentést, illetve a 2050-re várt klímasemlegességet el lehessen érni. Ugyanakkor pontosan e platformban – és pár hasonló társ-platformban – kialakítandó stratégi(ák) is nagyban hozzájárul(nak) ahhoz, hogy egy meredekebb széndioxid kibocsátás-csökkentési pályára tudjunk állni.
Az akkumulátorfejlesztési, -gyártási és -újrahasznosítási képesség kialakítása stratégiai előnnyel bír majd a jövőben, ezért is alakították ki a Magyar Akkumulátor Stratégiát. De a miniszter szót ejtett a naperőművi kapacitások bővítéséről, a hidrogén mint energiahordozó és -tároló jelentőségéről, valamint a közlekedés zöldítéséről is. Kiderült: a zöld busz programot a 25 ezer fő alatti városokra is kiterjesztik. A miniszter szerint a nukleáris energiát zöld energiaforrásnak kell tekinteni, majd megerősítette: a kormányzat célja, hogy megépítse paksi atomerőmű második ütemét.
Az ITM a körforgásos gazdaság fejlesztéséért, energia- és klímapolitikáért felelős államtitkára, Steiner Attila ismertette a 2021–2027-es uniós ciklus támogatási lehetőségeit. Elmondta, hogy
a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Programban 1200 milliárd forintos keretösszeg áll rendelkezésre öt fő prioritásban.
Emellett a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) több forrása is igénybe vehető a körforgásos gazdaságra történő átállás elősegítésére.
Ezt követően a Pannon Egyetem rektora, Gelencsér András felhívta a figyelmet arra, hogy a hulladék újrahasznosítása nem csak a környezetvédelem szempontjából fontos feladat. Az elmúlt napok világpolitikai eseményei is rámutattak arra, hogy a hulladékkal és az abban rejlő értékes erőforrásokkal foglalkozni kell – emelte ki. Kiderült, hogy rövidesen körforgásos gazdaságra szakosodott mérnöki és közgazdász képzések (szakok) indulnak el.
A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) elnöke Birkner Zoltán lett a platform vezetője. Ő bemutatta a Körforgásos Gazdaság Technológiai Platform új elnökségét, amelyben a tanácsadói, kis- és középvállalkozói, mezőgazdasági, ipari, építőipari és digitalizációs nagyvállalati, kamarai, önkormányzati és pénzpiaci szervezetek képviselői is helyet kapnak. Elmondta: májustól már dolgoznának a munkabizottságaik, az év végére pedig több anyaggal is tudják már támogatni a kormányzatot.
Az eseményen megjelent Hernádi Zsolt, a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója is, mint több fontos zöld projekt képviselője, és mint a hulladék koncesszió egyik várható pályázója. Előadásában úgy fogalmazott: ma az energiaforrások több mint nyolcvan százaléka kötődik a fosszilis energiahordozókhoz, amelyeket a jövőben ki kell tudni váltani. Az átmenet egyik kulcsa a körkörös gazdaságra történő, lehető leggyorsabb átállás lehet, még akkor is, ha ez nem lehet gyors, és nem lesz 100 százalékos.
