Elsősorban a már bejelentett részvénykibocsátás sikerétől függ, hogy a 4iG képes lesz-e idén is folytatni terjeszkedését a kelet-közép-európai telekommunikációs szektorban – mondta el a VG kérdésére Richard Williamson a 4iG-t követő Edison Group részvényelemzője. Mint ismeretes, a német Rheinmetall, a Jászai Gellérthez köthető IG COM és az Alpac Capital magántőke-csoport egy 120 milliárd forintos zárt körű tőkeemelésről állapodott meg 670 forintos részvényenkénti árfolyamon, amelynek lebonyolítására a tervek szerint még januárjában sor kerül.
A kibocsátás kiegészítené a konszern eddigi forrásgyűjtését, melynek során a Növekedési Kötvényprogram (NKP) keretében két lépcsőben helyezett el 10 éves lejáratú kötvényeket a piacon, összesen 350 milliárd forint értékben. A beáramló tőkével persze az elemző szerint a cégnek nem csupán az új felvásárlásokat kell finanszíroznia, hanem a korábban bejelentett ügyletek lezárását és a frissen megszerzett cégek integrálását is meg kell oldania.
Richard Williamson hozzátette, hogy
amennyiben a feltételek adottak lesznek, a meghirdetett stratégiának megfelelően a 4iG ismét a Nyugat-Balkán felé fordulhat.
Mivel pedig a cég akvizíciós politikája eddig a boszniai Szerb Köztársaságban, Montenegróban és Albániában történő térfoglalásra irányult, észszerűnek tűnik, hogy ezeket a befektetéseket a csoport összekösse a hazai pályával, így Szerbia lehet a legvalószínűbb célpont.
A 4iG menedzsmentje a Telenor Montenegró megvásárlásakor ráadásul jó kapcsolatot alakíthatott ki a cseh PPF befektető céggel, így
megkísérelheti az ugyancsak a cseh társasághoz tartozó szerb Telenor átvételét is.
Az Edison elemzője kevésbé tartja valószínűnek, hogy a PPF cseh, szlovák vagy bolgár cégeire vetne szemet a magyar tőzsdei társaság.
Természetesen kettőn áll a vásár, kérdés, hogy a prágai főhadiszálláson milyen terveket kovácsolnak. Egy a cseh fővárosban tartott sajtóbeszélgetésen ugyan kizárták a PPF topmenedzserei, hogy a Telenor Magyarország általuk tulajdonolt 75 százalékos hányadát a cégben jelen állás szerint hamarosan kisebbségi részesedést szerző 4iG-nek adják el, ám a kategorikus elzárkózás – erre irányuló kérdés híján – a szerb operációra nem vonatkozott.
A belgrádi Telenor viszont jóval nagyobb falat, mint a montenegrói. Míg utóbbi árbevétele 44 millió euró volt 2020-ban, a két cég együttesen – ahogy a PPF megadja – 440 millió volt, tehát a szerb vállalat körülbelül 9-szer akkora, mint tengerparti kistestvére.
Természetesen a döntéseket az üzleti életben nem csupán a stratégia, hanem a pillanatnyi lehetőségek is meghatározzák. Más ügyletek és régiók is szóba jöhetnek – mondja Williamson, de a 4iG prioritási listáján ezek nyilvánvalóan hátrébb állnak. A Nyugat-Balkánon való minél erőteljesebb megjelenést indokolja a régió küszöbönálló csatlakozása is az Európai Unióhoz.
Az elemző a maga részéről szerencsésnek tartaná, ha
most a 4iG a már bejelentett felvásárlások befejezésére és a megnövekedett cégbirodalom integrációjára összpontosítana.
Azt javasolná, hogy a technológiai konszern zárja le a jelenlegi konszolidációs és integrációs időszakot, mielőtt további akvizíciókba vagy fúziókba fogna.
Ha viszont a 4iG képes lesz megfelelő tőkefinanszírozást szerezni részvényeseitől és a stratégiai befektetőktől, például a Rheinmetalltól vagy a török Çalik Holdingtól, akkor az új évben is folytatódhat a nyugat-balkáni offenzíva.
(Borítókép: PopTika, PuzzlePix/Shutterstock)
