Új vezetővel a füstmentes jövőért

Hírek Gyöngyösi Balázs
„Fundamentális változáson megyünk keresztül, a szervezetünk egy tudomány- és technológiafókuszú vállalattá alakul át” – mondta a Figyelőnek Jacek Olczak, a Philip Morris International (PMI) májusban kinevezett globális vezérigazgatója. Mindent a füstmentes technológiák fejlesztésének rendelnek alá, miközben a cigarettafogyasztás csökkentését a megfelelő szabályozás is felgyorsíthatja.

– Dohányzik? Ha igen, mit és mennyit szív?

– Hosszú ideig, több mint tíz évig cigarettáztam. Amikor belevágtunk a füstmentes technológiákkal kapcsolatos fejlesztésekbe, pár kollégámmal együtt az első hevítéssel működő termékünk prototípusát kezdtem el használni. Ez 2010–11 körül lehetett, szóval mondhatjuk azt is, hogy az egészen korai felhasználók közé tartozom. Az emberek sokszor hajlamosak elfeledkezni arról, hogy ezeknek a füstmentes alternatíváknak a fejlesztése már több mint tíz esztendeje kezdődött, de a szűkös technológiai lehetőségek miatt ezek a korai fázisban lévő produktumok még nem voltak igazán népszerűek a fogyasztók körében. Ennek ellenére folytattuk a beruházást, mert részt akartunk venni a dohányzás problémájának a megoldásában. Olyan termékeket fejlesztettünk, amelyek egyensúlyt tudtak teremteni a három fontos tényező között:

csökkenjenek a káros és potenciálisan káros anyagok, legyen jó az élmény és legyen megfelelő az íz.

– André Calantzopoulos helyét nyolc év után vette át a vezérigazgatói székben. Milyen eredményekkel lenne elégedett, ha ön is ennyi ideig maradna a Philip Morris International élén?

– Nagyon büszke vagyok azokra a lépésekre, amelyeket kevesebb mint egy évtized alatt sikerült megtennünk az általunk elképzelt jobb jövő felé vezető úton. Mindössze öt esztendővel az első piaci bevezetés után, 2021 első negyedében a teljes forgalmunknak majdnem a 30 százaléka származott a füstmentes technológiákkal kapcsolatos üzletágunkból. Célunk, hogy az arány 2025-re elérje az 50 százalékot. Nemrég bejelentettük azt is, hogy a nikotinon túlmutató produktumainkból legalább egymilliárd dolláros bevételhez akarunk jutni azzal, hogy az élettudományi és a termékinnovációs ismereteinket a kapcsolódó területeken, például az inhalációs gyógyszerek, terápiák szegmensében hasznosítjuk.

– 1993-ban csatlakozott a vállalathoz. Milyen volt akkor a dohányipar, és az azóta történt változások közül ön szerint melyek voltak a legnagyobb hatással a szektorra?

– A PMI ma teljesen más cég, mint ami akkor volt, amikor csatlakoztam hozzá. A termékeink, a nálunk dolgozó emberek, az általunk kitűzött célok mind fejlődtek. Alapjaiban alakítottuk át az üzleti vállalkozásunkat, hogy teljesíteni tudjuk a füstmentes jövőre vonatkozó elképzeléseinket – egy olyan jövőt álmodtunk, amelynek a megvalósítására a következő időszakban is összpontosítani fogok. Fundamentális változáson megyünk keresztül, a szervezetünk egy tudomány- és technológiafókuszú vállalattá alakul át.

– A 2016-ban bejelentett átalakulás stratégiáját a fogyasztói szokások változása vagy inkább a jogszabályi környezet mozdította elő?

– Több mint egymilliárdan dohányoznak globálisan, és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint több mint egymilliárd fő dohányzik majd 2025-ben is.

Azoknak a felnőtteknek, akik az ismert egészségügyi kockázatok ellenére valamilyen okból folytatják a dohányzást, a cigarettánál jobb alternatívát szeretnénk biztosítani. Ez egy elköteleződés a részünkről. Nem valamilyen múló szeszély, hanem sokéves, alapos mérlegelés eredménye, amelyet egy igen jelentős kutatás-fejlesztési program támogat. 2008 óta több mint 8,1 milliárd dollárt költöttünk kutatásra. A felnőtt dohányosok aggódnak a dohányzás egészségügyi hatásai miatt, de döntő többségük nem szokik le, keresi a cigaretta kevésbé káros helyettesítőit. Az e-cigaretták és a hevítéssel működő dohánytermékek piacának évek óta tapasztalható növekedése ezt a feltételezést támasztja alá.

– A dohányipar átalakulása szükségszerűen magával hozza, hogy kevesebb szakmunkás, de több mérnök, technikus kell a jövőben?

– Tudjuk, hogy a füstmentes termékek üzletágának a növekedésével egyidejűleg visszaszorul a cigarettaszegmens, ami a dohánylevél iránti kereslet fokozatos csökkenését eredményezi, így hatással lehet a dohánytermesztő országokra. A hevítésre szánt dohányáruk esetében a folyamat munkaigényesebb, így minden egyes beruházással, legyen szó egy új üzemről vagy egy átalakításról, folyamatosan képezzük az alkalmazottainkat, vagy új munkahelyeket teremtünk. Törekszünk arra, hogy kizárólag felnőttkorú dohányzók számára legyenek elérhetők a produktumaink, s rengeteg embert alkalmazunk azért, hogy azok, akik valamiért nem szoknak le, megkapják a megfelelő tájékoztatást és támogatást azon termékek esetében, amelyek a cigarettánál jobb alternatívát kínálhatnak számukra. Átalakulásunk és a füstmentes jövő iránti elköteleződésünk egyben azt is jelenti, hogy új képességekbe kell fektetnünk.

2020 végére több mint 430 k+f-es pozíciónk volt, ezeket tudósok, mérnökök, technikusok és egyéb munkatársak töltötték be.

– Michael Russell professzor már a 70-es években tömören megfogalmazta: „Az emberek a nikotinért cigarettáznak, és a kátrány fogyasztásába halnak bele.” Azóta mit tart a legnagyobb tudományos eredménynek a dohányzás élettani hatásait tekintve?

– A tudományos eredmények azt mutatják, hogy a dohányzással összefüggésben kialakuló betegségek elsődleges oka nem a nikotin, hanem a dohány égésekor keletkező füstben található káros anyagok. Kiaknázzuk a legújabb áttöréseket a technológiában és a tudományban, hogy olyan füstmentes technológiákat fejlesszünk és értékeljünk, amelyek nem járnak égéssel.

– Gyakran kerülnek szembe a dohány-gyártók a WHO-val vagy éppen az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszer-engedélyeztetési Hivatalával (FDA). Eljöhet valaha az a pillanat, amikor ezek a szervezetek már nem az ellenséget látják az iparág vezetőiben?

– Emlékszem a biztonsági övvel kapcsolatos vitákra. Érthető, hogy az átalakulásunk közben szkepticizmussal és tévhitekkel kell szembenéznünk. Az ilyen tévhitek eloszlatásának a legjobb módja az, ha nyitottságra és átláthatóságra törekszünk, s minél több emberrel igyekszünk megosztani a véleményünket annak reményében, hogy a jó irányú változást támogatni fogják. Ezért ahelyett, hogy feltétlen bizalmat várnánk, inkább arra kérjük az embereket, hogy objektíven próbálják megítélni a cselekedeteinket, értékeljék az általunk végzett tudományos munkát és csatlakozzanak hozzánk a füstmentes jövő felé vezető utunkon. Tavaly júliusban az FDA jóváhagyta az IQOS és három dohánytöltet-variánsunk módosított kockázatú dohánytermékként (MRTP) történő forgalmazását a kisebb károsanyag-kitettségre vonatkozó információ feltüntetésével. Ezzel az ügynökség azt is megállapította, hogy a minősítés alkalmazása népegészségügyi szempontból előnyös lehet. Bízunk abban, hogy más közegészségügyi szervezetek is hasonlóan nyitottak lesznek erre.

– Mely piacokon lehet a leghamarabb keresztülvinni a füstmentes termékre való átállást, és mely országok fogyasztói ragaszkodnak leginkább a hagyományos cigarettához?

– Vannak országok, ahol az emberek innováció iránti nyitottsága olyan szabályozással találkozik, amely elismeri, hogy ezek a termékek különbözők, s bizonyos esetekben a kockázat- és ártalomcsökkentésre irányuló rendelkezések hatékonysága is jól érzékelhető. Ha valaki dohányzik, akkor a legjobb, amit tehet, ha teljesen felhagy a nikotin- és dohánytartalmú produktumok élvezetével. Azok a férfiak és nők azonban, akik egyébként folytatnák a dohányzást, megérdemlik, hogy kielégítő információhoz jussanak a cigarettánál jobb választást jelentő füstmentes alternatívákról. A megfelelő regulák segíthetik a cigarettafogyasztás csökkentésének a felgyorsítását. A szabályozásnak továbbra is arra kell irányulnia, hogy visszatartsa az embereket attól, hogy elkezdjenek dohányozni, továbbá minden eszközzel támogatnia szükséges a leszokást, mindeközben kockázatarányosnak is kell lennie, a józan megközelítést szükséges követnie: a legkárosabb terméket – a cigarettát – kell a legszigorúbb szabályok közé szorítani.

Egyre több országban a dohány- és nikotintermékekkel kapcsolatos szabályozás tudományos bizonyítékok alapján történik.

Egyes EU-s államok – például Bulgária, Ciprus, Görögország, Olaszország, Portugália – a felnőtt dohányzókat célzó, tudományosan megalapozott rizikócsökkentésre vonatkozó kommunikációt vezettek be. Néhány unión kívüli országban – például az Egyesült Államokban, Nagy-Britanniában, Új-Zélandon vagy Japánban – differenciált szabályozási keretek vannak érvényben. Akadnak olyan régiók is, ahol szkeptikusabbak a dohányzásra vonatkozó ártalomcsökkentéssel kapcsolatban, betiltották a füstmentes termékeket, esetleg ugyanolyan szigorú kontroll alá helyezték azokat, mint a cigarettákat. Az ilyen rendelkezéseket sokszor a dohányiparral szembeni bizalmatlanság és a dohányzással kapcsolatos kategorikus „mindent vagy semmit” megközelítés hívja életre.

– Mik a legfőbb dohányipari trendek? Mit lát a visegrádi térségre és a magyar piacra szűkítve a kört?

– Ebben a régióban is az a célunk, hogy felgyorsítsuk a cigaretták eltűnését, s azon felnőttek részére, akik valamiért nem szoktak le, megfelelő információt biztosítsunk a cigarettánál kisebb károsanyag-kitettséggel járó füstmentes alternatívákról. Ezek eléréséhez azonban együttműködésre van szükség; a civil szféra, a média, az egészségügyben dolgozók és más szakemberek átlátható, tudományos eredményeken alapuló párbeszéde elengedhetetlen. Magyarországon az elsődleges cél a dohányzással kapcsolatos ártalmak megszüntetése. Jelenleg több mint kétmillió ember dohányzik Magyarországon. Egyértelmű, hogy a legjobb választás ezen felnőttek számára az, hogy minél előbb leszoknak. Sajnos tudjuk azonban, hogy sokan nem tesznek így. Az elmúlt években tapasztalt tudományos áttörésnek köszönhetően ma már számukra is elérhetők más alternatívák. Amennyiben e füstmentes termékek tudományosan igazolhatók, valamint a gyártásuk a megfelelő minőségi és biztonsági követelmények szerint történik, az ezekre való váltással lényegesen csökkenthetők azok a káros anyagok, amelyek a hagyományos dohányáruk füstjében megtalálhatók.

– Megfelelőnek tartja a hatályos jövedéki szabályozást?

– Hiszünk abban, hogy a nikotin és a dohánytermékek szabályozása külön kockázati profilok alapján történő megkülönböztetésének elvét a produktumok adóztatásakor is alkalmazni kell. Sok jó példa van arra, miként lehet megkülönböztető adózással ösztönözni a fogyasztókat a jobb választásra saját magukkal és a környezetükkel kapcsolatban. A dohányzásnál is hasonló elvet kellene alkalmazni.

– A Philip Morris tevékenységére milyen hatással volt a járvány?

– Vállalkozásunk a pandémia által állított példátlan kihívások ellenére is rendkívül erős üzleti teljesítményre volt képes 2020-ban.

Vezető hevített dohánytermékünk nagy fejlődésnek indult, jelentős növekedést eredményezve ezzel mind a felhasználók számában, mind az áru leszállításában, mind a piacon belüli értékesítési mennyiségek terén. A Covid-válság által okozott legnagyobb ellenszél a hagyományos dohánytermékek piacán alakult ki, a duty free szegmensre vonatkozóan, Délkelet-Ázsiában, a globális utazásoknál tapasztalt visszaesés révén. A tavalyi pénzügyi teljesítményünk stabil volt, s a járvánnyal összefüggő kihívásokkal szemben erős fundamentális tényezőkre támaszkodott. Az egész éves nettó árbevétel 28,7 milliárd dollár volt, ami 3,7 százalékos mínusz – a járványhatások, az árfolyammozgások miatt –, a működési bevétel és a nettó profit viszont nőtt, összefüggésben a gyártással és a költséghatékonysággal.

– Lassan harminc éve dolgozik a Philip Morrisnál. Ha nem a dohányiparban, akkor mely más szektorban töltött volna el szívesen ilyen hosszú időt?

– Mielőtt a PMI-hez csatlakoztam volna, alapvetően pénzügyi területen dolgoztam, és úgy terveztem, hogy pár esztendőt töltök a cégnél, majd továbblépek. Úgy gondoltam, hogy amíg valaki fiatal, ez a helyes út: pár évente munkahelyet kell váltani, hiszen ebben a korban az ember mindig kíváncsi és új dolgokat akar tanulni. Ha valaki akkor azt mondja nekem, hogy több mint húsz esztendőt töltök a vállalatnál, biztosan kinevetem, majd azt mondom neki: fogalma sincs, miről beszél. És tessék, 26 évvel később itt vagyok, izgatottabban, hogy itt lehetek, mint amikor elkezdtem a vállalatnál dolgozni. Büszke és boldog vagyok, hogy folytathatom ezt az utat, s hogy ilyen kiváló emberek vesznek körül. Egy pillanatig sem gondolom, hogy a fű bárhol zöldebb lenne.

Az interjú a Figyelő július 22-iki számában került publikálásra.

(Borítókép: Figyelő-archív)

További híreink