Új választás jöhet Svédországban

Hírek
A bevándorlási válság hatására jelentősen megváltozott a svéd politikai helyzet, hiába győzött a bevándorláspárti baloldal, képtelen kormányt alakítani. A házelnök ennek ellenére ismét Stefan Löfvent kéri fel kormányalakításra, ugyanakkor ha december 5-én sem tudnak megállapodni a pártok a kormánykoalícióról, akkor jönnek az új választások, aminek a kis pártok ihatják meg a levét.

Ulf Kristersson és Stefan Löfven után a napokban Annie Lööf, a Centrum Párt vezetője sem tudott kormányt alakítani Svédországban. Egyik politikus sem tudta közelebb hozni egymáshoz a fő parlamenti erőket, így bizonytalanná vált a svéd belpolitikai helyzet. Lööf szerint „arra lenne szükség, hogy az egyik oldal tolerálja a másikat a kormányalakítás érdekében, de ehhez jelenleg nincsenek meg a kellő feltételek”.

Habár kevés jel utal rá, hogy a pártok azóta érdemben változtattak az álláspontjukon, Andreas Norlén, a svéd parlament elnöke pénteken bejelentette, hogy ismét Stefan Löfven ügyvezető elnököt kéri fel kormányalakításra.

„A svéd alkotmány alapján a parlamentnek egy hónap alatt kellene kormányt alakítania, ellenkező esetben december 25-ig új választást kell kiírni” – figyelmeztetett Flamm László történész, Svédország-szakértő az M1 Ma reggel című műsorában.

Már a svéd szavazók is türelmetlenek

A szeptemberi választások után készült közvélemény-kutatások szerint a radikális Svéd Demokraták erősödtek. A konzervatív Mérsékelt Párt hajlana a koalícióra a Demokratákkal, de rajtuk kívül egyik párt – beleértve a jobbközép blokkot alkotó kisebb pártokat is – sem kíván együttműködni a Svéd Demokratákkal, tehát azt is kizárják, hogy a radikális párt kívülről támogasson egy amúgy is kisebbségben lévő jobbközép koalíciót – fogalmazott.

Voksolók a svéd parlamenti választások napján (Fotó: MTI/EPA/TT/Erik Simander)

A Svédország-szakértő elmondta: a legfrissebb közvélemény-kutatási eredmények szerint valamennyi kisebb párt gyengült. A választásokon a szavazatok 4-8 százalék körüli részét szerezték meg, de például a Liberális Párt azóta négy százalék alá esett.

„Úgy tűnik: a svéd választópolgárok nem díjazzák, hogy még mindig nem sikerült kormányt alakítani, és érdekes módon a szavazók a kisebb pártokat büntetnék, míg a nagyobbak erősödnek” – fogalmazott. A Svéd Demokratákra most két százalékkal többen szavaznának, és a politikai erő a Konzervatív Párttal már holtversenyben a második legnépszerűbb a választók körében – mondta. A kisebb pártok szavazói megoldást várnak a fennálló válsághelyzetre – tette hozzá.

A kis pártoknak is színt kell vallani

Flamm László elmondta: ha Stefan Löfven jelenlegi szociáldemokrata kormányfő nem jár eredménnyel, akkor jöhetnek az új választások. Némi esélyt jelenthet, hogy két kisebb párt, a Liberálisok és a Centrum – jelenleg mindkettő a jobbközép blokkhoz tartozik – is hajlandóságot mutat támogatni egy szociáldemokrata vezetésű kormányt. Ehhez azonban a korábbi kommunistákat teljesen ki kellene zárni a koalícióból.

Flamm szerint a parlament elnökének erős a jogköre, hiszen az uralkodótól független, így ő döntheti el, hogy mely pártoknak ad kormányalakítási megbízást. „Az utolsó kísérlet következik, tehát láthatóan komoly kihívás előtt áll a hagyományos svéd politikai rendszer” – mondta.

Svéd szakértők szerint a kisebb pártok félnek attól, hogy a következő voksolás után kiesnek a parlamentből, ezért nem adják fel az elveiket, hogy az egyik vagy a másik nagyobb párt mögé álljanak. A közvélemény-kutatások ugyanakkor azt mutatják, hogy nincs veszítenivalójuk, és a választók azt honorálnák, ha színt vallanának, és az ország érdekeit tartva belépnének egy újfajta koalícióba – fogalmazott.

Andreas Norlén házelnök december 3-án fogja formálisan felkérni Stefan Löfvent a kormányalakításra, és a törvényhozás várhatóan két nap múlva dönthet arról, bizalmat szavaz-e az ügyvezető kormányfőnek.

Borítókép: MTI/EPA/TT/Hanna Franzén

Ezek is érdekelhetnek

További híreink