2015 óta a bevándorlás kérdése határozza meg a vitákat a tagállamok között, minden uniós csúcson kiemelt szerepet kap, és egyre inkább látszódnak a frontvonalak –fogalmazott Deák Dániel politológus.
A Figyelő munkatársa szerint egyre inkább a magyar kormány álláspontja kezd teret nyerni a kérdésben. A regionális együttműködéseknek kiemelt szerepe van, fogalmazott, utalva a visegrádi négyek vagy az északi tagállamok közötti kooperációra.
Horváth József biztonságpolitikai szakértő szerint is egy új törésvonal alakult ki. „Míg 1990-ben úgy gondoltuk, hogy a világ az egységesedés felé halad és a közös értékek mentén szerveződnek dolgok, de kiderült hogy nem" – fogalmazott.
Mélyítik az ellentéteket
A biztonságpolitikai szakértő a külső határvédelem erősítésére tett bizottsági javaslatról elmondta, hogy ezek nem elcsitítják, hanem mélyítik az ellentéteket. De felmerül a kérdés, hogy a francia-olasz vagy a spanyol-francia határra miért nem vetik be az unió határvédelmi szervének munkatársait.
A politológus kifejtette: a Századvég Alapítvány 28 tagállamban végzett felmérése azt mutatja, hogy az uniós állampolgárok, Svédországot leszámítva, nem akarják a határvédelmet nemzeti hatáskörből átengedni Brüsszelnek – mondta Deák Dániel. Hiába van bevándorláspárti kormánya egy adott országnak, egy ilyen intézkedést még ők sem mernek meghozni.
Horváth József szerint különös, hogy a határvédelemhez való hozzájárulás 2015-ben még nem jutott eszébe az unió vezetésének, amikor Magyarországon a kerítésnek még csak az első vonala volt kész és nagy nyomás nehezedett az országra. Most hogy már kiépült a rendszer, és megnyugtató módon tudjuk védeni a határokat, akkor gondolják úgy, hogy segítenek. Amikor égett a ház, akkor még nem gondolák ezt – fogalmazott a szakértő.
A 2015-ös migrációs hullámra az EU, mint humanitárius válságként és nem biztonságpolitikai kérdésként tekintett. Deák Dániel az uniós politikusok akkori véleményét felidézve elmondta, hogy 2015-ben még úgy gondolták, hogy a szegénység elől menekülőknek is biztosítani kell azokat a szociális ellátásokat, amelyek az egyes tagállamok állampolgárait megillették. De csak most szembesülnek, milyen terhet jelent az ellátórendszerekre a beérkező tömegek.
Ma már másképp látják a válságot
2015-ben volt egyfajta rózsaszín köd a menekültkérdés megítélésében – mondta a biztonságpolitikai szakérő. Ma már azt is kimondják, hogy a migrációra munkaerő-többletként tekintettek.
Spanyolországban a nyári idénymunkáknál levitte a munkaerő árát a bevándorlók, ott, ahol román vendégmunkások dolgoztak – mondta Deák. Egyes baloldali politikusok, mint Szanyi Tibor szocialista EP-képviselő szerint ez a nagytőke érdekeit képviseli, ugyanakkor a baloldali pártok továbbra is a bevándorláspárti állásponton vannak.
Kiderült, hogy a bevándorlók, bár rendkívül olcsó munkaerőt jelentenek, de nem tudnak beilleszkedni, azok a munkák, amelyet el tudnának végezni, már alig léteznek Nyugat-Európában. Németországban a negyedük sem alkalmasok arra, hogy elhelyezkedjenek a munkaerő-piacon és beilleszkedjen a társadalomba – fogalmazott.
Határvédelem és a Frontex
Arra a kérdésre, hogy a Frontex 10 ezer fős állománya képes lenne-e a határok védelmére, Horváth József úgy válaszolt, a határőrizet nem attól függ, hogy ide ejtőernyőznek pár száz embert a határra, „ez csak politikai színjáték”. A határvédelem személyi, technikai, helyismeret és adatbázisok kezelésének kérdése.
Deák Dániel véleménye szerint a Frontex az elmúlt időszakban „utaztatási ügynökségként” funkcionált, az afrikai partoknál felszedték és Európába szállították a migránsokat.
A szervezet funkciója nem az volt, hogy megakadályozza, hogy ide jöjjenek a migránsok. Horváth József erre a Sophia-hadműveletet hozta fel példaként, amely az embercsempészek elleni uniós akcióként indult, de később átalakult egyfajta versenyfutássá az NGO-k és a Frontex között, hogy kinek a hajói veszik fel a menekülteket először, ezért is elképzelhetetlen a Bizottság tervének kivitelezése.
Görögország megszegte a schengeni szerződést
Azok a nemzetállamok, amelyek meg akarták védeni külső határaikat, meg tudták ezt szervezni – mondta Deák Dániel, aki szerint Magyarország erre jól példaként szolgál a V4-es együttműködésben, melynek keretében a szomszédos országok katonákat küldtek a határ védelmére.
Ezzel szemben Görögország tipikusan egy olyan ország, ahol nem voltak próbálkozások a határok védelmére, megszegték a schengeni szerződést. Horváth József szerint a déli állam egy gazdaságilag csőd szélén lévő ország, amely rá von szorulva Németország jó szándékára. Úgy vélte, hogy Athén finoman, de arra ösztönzi az országban lévő migránsokat, hogy eljussanak a Balkánra
A salzburgi uniós csúcson nem sikerült megállapodni a Frontex mandátumának szélesítéséről. Arra a kérdésre, hogy ezt később változatlan formában próbálják meg előterjeszteni, Horváth József úgy válaszolt: az uniós választások közeledtével jöhetnek hasonló ötletelések, de ezek megvalósítása nem lesz idő, ezzel csak az unión belüli hangulatot szeretnék befolyásolni.
Deák Dániel vélekedése szerint a Bizottság asztalán fekszik az a terv, amely révén a legalizált migrációt megvalósítanák.
Formálódik a megállapodás az ENSZ-ben
Nagy meglepetésre nem számít Horváth József a soron következő ENSZ-közgyűlésen, amelyen Magyarországot a migrációval kapcsolatos álláspontja miatt továbbra is napirenden tartják.
Deák Dániel szerint abból a szempontból van nagy jelentősége a közgyűlésnek, hogy az lehetőséget biztosít az egyes kormányok képviselőinek a kétoldalú találkozókra. Az ENSZ migrációs globális kompaktjának a formába öltése zajlik, amelyet két hónap múlva el is fogadhatnak – tette hozzá.
