Az Egyesült Királyság kedden megkezdte a csatlakozási tárgyalásokat a csendes-óceáni partnerségi megállapodáshoz (Comprehensive and Progressive Agreement for Trans-Pacific Partnership – CPTPP), ami fontos lépés a szigetország jövőbeni kereskedelmi kapcsolatai és az Európai Unió „lecserélése” szempontjából – írja a VG.hu.
A szervezetnek Japán, Kanada, Ausztrália, Vietnam, Új-Zéland, Szingapúr, Mexikó, Peru, Brunei, Chile és Malajzia a tagja,
amelyeknek az együttes GDP-je eléri a kilencezer milliárd dollárt.
Közülük héttel Londonnak már van szabadkereskedelmi megállapodása, és a Reuters szerint nem várható, hogy a csatlakozás következtében jelentősen megugrik a tagállamokba irányuló brit export. Megnyílik viszont a többiek piaca a brit szolgáltatási szektor előtt, és ez Boris Johnson kormánya szerint fontos ahhoz, hogy London növelje a befolyását a térségben, amelyet Kína egyre erőteljesebb mértékben dominál.
Ez a világnak az a része, ahol Nagy-Britanniának a legnagyobbak a lehetőségei
– hangsúlyozta a csatlakozással kapcsolatban Liz Truss kereskedelmi miniszter.
Azzal az ígérettel léptünk ki az EU-ból, hogy megerősítjük a kapcsolatokat a régi szövetségeseinkkel és a gyorsan növekvő Európán kívüli fogyasztói piacokkal. Ez a Brexit utáni ragyogó jutalom – tette hozzá.
Az EU-val ellentétben a CPTPP előnye a britek számára, hogy az nem „kényszerít” törvényeket a tagjaira,
nem célja egységes piac vagy vámunió kialakítása, sem pedig széleskörű politikai integráció, viszont vámmentességet biztosít majd a brit árucikkek 99,9 százaléka számára.
Szerdán lesz öt éve, hogy a britek szavaztak a Brexitre, és a választók véleménye azóta sem változott: a megkérdezettek nyolcvan százaléka ma ugyanúgy voksolna, mint annak idején. (A népszavazáson a választásra jogosultak 72,21 százaléka vett részt, a kilépésre 51,98 százaléka szavazott.) A What UK Thinks és a National Centre for Social Research (NatCen) közös közvélemény-kutatásából az is kiderült, hogy a britek elsöprő többsége elégedetlen az EU-val kötött kereskedelmi megállapodással, azt mindössze húsz százalékuk tartja jónak. Bár a Brexit nem okozott januárban akkora fennakadást a brit kikötőkben, mint amilyentől előzetesen tartottak, az EU-ból származó brit import 21, az export 18,1, százalékkal esett vissza az első negyedévben 2020 utolsó három hónapjához képest.
(Borítókép: Eltávolítják a brit zászlót az uniós tagállamok lobogói közül az Európai Tanács üléseinek otthont adó brüsszeli Európa-épületben a brit kiválás napján, 2020. január 31-én. Közép-európai idõ szerint éjfélkor megszûnik az Egyesült Királyság tagsága az Európai Unióban. MTI/EPA pool/Olivier Hoslet)
