Az Európai Unió és Kína között létrejött, a jövő év elején hatályba lépő megállapodás értelmében a magyar földrajzi árujelzők közül a tokaji szerepel a százas listán, majd négy éven belül az oltalmat kapó újabb 175 termék között a pálinka, a törkölypálinka, valamint a szegedi szalámi/szegedi téliszalámi megnevezések is védelmet kapnak – közölte a Világgazdaság megkeresésére az Agrárminisztérium.
A tárca adatai szerint
tokaji aszút 1,5-1,6 millió euró értékben exportálnak Kínába,és mivel önálló vámtarifaszáma csak ennek a nedűnek van, így pontos adat csak ezzel kapcsolatban áll rendelkezésre.
Tokaji néven ennél nagyobb mennyiségben jut el bor Kínába. A minisztérium tájékoztatása szerint
az EU-ban jelenleg 64 magyar agrártermék élvez oltalmat.
A tárca Földrajzi árujelzők programjának keretében további húsz új földrajzi árujelző uniós oltalmára irányuló eljárás van folyamatban, elsősorban a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek, valamint a regionális pálinkák körében.
Az Európai Bizottság adatai szerint a teljes uniós élelmiszer- és italexport több mint 13 százalékát a földrajzi árujelzős termékek értékesítése teszi ki csaknem 17 milliárd euró értékben. Az Agrárminisztérium hangsúlyozza, hogy a földrajzi árujelzők használata nagy gazdasági potenciál, hiszen jelentősen növeli a termék hozzáadott értékét. Az uniós statisztika szerint az ilyen termékek eladási értéke átlagosan a kétszerese a földrajzi árujelzővel nem rendelkező, hasonló termékek eladási értékének.
A földrajzi oltalmat élvező magyar termékek kivitelének összértéke 397 millió euró, a borágazat a teljes értékesítésből 76 százalékkal részesedik.
A bormegállapodás a magyar földrajzi árujelzők esetében jelentős piaci lehetőségeket nyitott meg – hangsúlyozta a tárca. A földrajzi árujelzők védelme ugyanis lehetővé teszi a magyar termelők számára, hogy például a kínai piacon ténylegesen csak a Tokaji borvidékről származó, oltalom alatt álló eredetmegjelölés (OEM) termékleírásának megfelelő borászati termékek kerülhessenek legálisan forgalomba.
A tárca azt is közölte, hogy több, európai uniós forrásból megvalósuló promóciós pályázat is Kínát célozta meg. Ezeket a következő években valósítják meg. A kínai piacon jók a lehetőségek, mivel a borfogyasztás dinamikusan nő, a tokaji borok pedig jól illeszthetők a kínai gasztronómiába, illetve a nagyobb értékű tokaji borkülönlegességek iránt (mint az aszú vagy a szamorodni) nagy fizetőképes kereslet mutatkozik Kínában. Az Agrárminisztérium szerint ezért a magyar borok számára lényeges potenciális felvevőpiac Kína, ennek kiaknázása már évekkel ezelőtt megkezdődött.
(Borítókép: Újrapalackozott 1956-os ötputtonyos tokaji aszú a bodrogkeresztúri Dereszla Pincészetben 2016. október 12-én.(MTI Fotó: Vajda János)
