A Coca Cola HBC tavaly ősszel jelentette be, hogy jelentősen növelni kívánja Magyarországi kávépiaci jelenlétét. A tervek szerint a Caffè Vergnanoval 0,5, a Costával 3,5 százalékos részesedést szerezhet 2023 végére – írta meg a vg.hu. A Costa Coffee már 2019-ben a csoporthoz került, a Caffè Vergnano forgalmazását 2022-ben kezdte meg a cég azt követően, hogy 30 százalékos részesedést szerzett az olasz Casa del Caffè Vergnano vállalatban. (A Coca Cola HBC nem új ezen a területek, még korábban a Lavazza kávékat forgalmazta. A z anyavállalat szlogenje, hogy a nap minden órájára kínáljon innivalót, így a kávétól a gyümölcsleveken keresztül az üdítőig és végül a szeszesitalig meglehetősen széles skálában kínál termékeket.)
A Caffè Vergnano egészen más szint a kávépiacon, mint az eddigi termékek. A Costa Coffee alapvetően angol márka (két olasz alapította Londonban a pörkölő üzemet és innen indult útjára a kávézó hálózat, alapvetően franchise rendszerben, a cél pedig a márkával jelen lenni a nagy kávézóláncokkal felvenni a versenyt) míg a Caffè Vergnano „cento per cento” olasz prémium kategória, amely kifejezetten az olasz eszpresszóra és az eszpresszó alapú meleg italokra pörkölt és kevert termék. Jóllehet menet közben a Costa Coffee is elsősorban a kiskereskedelemben van jelen, mind az automata, mind a kapszulás kávéfőzőkhöz kínál hagyományos és speciális keverékeket. Ma már itthon például nem igen látni (a repülőtéren kívül) Costa kávézókat, ugyanis azok franchise tulajdonosa beszüntette működését.
A Caffè Vergnanoval kötött tavaly előtti ügyletben a Coca-Cola vállalta, hogy az értékesítési hálózatát adja az olasz kávévállalat és kávémárka magyarországi (illetve európai) megismertetéséhez. A Casa del Caffé Vergnano családi tulajdonban lévő kávéipari vállalat, székhelye Santenában található. A kiskereskedelemben és a szupermarketekben erőteljes piaci szerepre törekszik.
Hozzá kell persze tenni, hogy az olasz kávépiac rendkívül elaprózott, a hagyományos termékekből is számtalan márka létezik olyan is, és magasabban kvalifikált is, mint a Caffè Vergnano. Azok mellett Olaszországban és persze Európában is egyre nagyobb szerepet kapnak a kávéspecialitások, amelyek méltó ellenfelei a hagyományos olasz pörkölésű kávéknak. Itt kell megjegyezni, hogy a fő kávéfogyasztás jellemzően otthon és a munkahelyen történik általában reggel – mindez az egyes márkák kiskereskedelmi jelenlétét érinti. A magyar vásárlóközönség nem szívesen ad ki „sok” pénzt kávéra, legfeljebb – mai árfolyamon számolva – 1,2-1,3 eurót eszpresszóra. Itthon ezt a kávét fogyasztják leginkább. Ugyanakkor a kávézó láncok melegital kínálata meglehetősen messze esik ettől az árszinttől, ami magyarázat lehet, hogy miért nincs minden sarkon egy coffe to go bolt, mint például Londonban, vagy Berlinben – ahol jellemzően ugyancsak sokalják egyes láncok árszintjét.
A magyar kávépiac értéke 67 milliárd forint, eddig nagyjából 8 százalékkal bővült évente (most az infláció miatt nem igen tudni milyen növekedési szintre áll be). Az éves kávéfogyasztás 19 millió kilogramm ez 2021-ben 6 százalékkal csökkent egy év alatt, a piac átrendeződése miatt. A hazai piac egyharmadát az őrölt kávék teszik ki. 2020-ban az egy főre jutó kávéfogyasztás 2,7 kilogramm volt, ami 2025-re 2,9 kilogrammra nő(het). A Costa Coffee termékek forgalma például tavaly 100 százalékkal nőtt, így piaci részesedése elérte a 2,3 százalékot. A Coca-Cola HBC Magyarország a Caffè Vergnanotól ennél erősebb volumen növekedést vár, de a hírek szerint ez a márka is erősen jelen lesz a kapszulás piacon, amely nagyban hozzájárult a piac átalakulásához.
A kávé gourmet-k általában lesajnálják a kapszulás termékeket, ám az innováció és az igények egyértelműen ezen terület irányába mutatnak, ugyanis egy átlagos fogyasztó számára ez a legkézenfekvőbb és lepraktikusabb módja a jó minőségű kávéital elkészítésének. Ráadásul a pandémia az egekbe repítette a kapszulás kávék forgalmát, erősen megtépázva a kávézók forgalmát. Többek között ez is közrejátszott abban, a márkaügyi jogi problémák mellett, hogy a Costa kávézólánc eltűnt a hazai piacról. A Costa kávézókat a Lapker tulajdonosa a Lagardére kezdte el működtetni, majd az L-Coffee Kft. vette át, de mit a cég korábban közölte, nem volt megfelelően védve a franchise hálózat, kizárólag a márkára volt megfelelő oltalom, a termékekre nem. Ez kiszolgáltatottá tette a hálózatot – a cég szerint. Továbbá a hazai franchise tulajdonos több más Coca-Cola intézkedéssel sem értett egyet, így úgy döntött 2021-ben bezárja üzleteit– 29 egysége volt ország szerte. (A Costa kávézók Master Franchise jogai is az atlantai székhelyű The Coca-Cola Company-hoz kerültek, miután 4,9 milliárd amerikai dollárt fontot költött el a Costa Coffee márka teljes portfoliócsomagjára.)
Ezért is érdekes a Caffè Vergnano kávézók megjelenése. Ma úgy tetszik a Costa Coffee erős kereskedelmi márkává igyekszik kinőni magát a hazai piacon, amelynek egyre nagyobb szerep jut a kapszulás szegmensben. A Caffè Vergnano viszont megkapja a kávéházi/kávézólánc támogatást, csakúgy, mint a Costa Coffee nagy konkurense a Starbucks, amely ugyancsak jelen van a kiskereskedelemben.
Nem titok egyébként, hogy a teljes piacot a technológiai innováció „zavarta” meg. Mind a kapszulás területen, mind pedig az automata és félautomata képek elterjedése megnövelte az úgynevezett „otthonalizációt” és a kávéfogyasztást a lakás falai között tartja. A forgalmazók ezt a trendet igyekeznek lekövetni, ehhez kínálnak egyre nagyobb mennyiségben választékot.
Borítókép: Puzzlepix/Shutterstock