Új idei inflációs csúcs

Hírek Járdi Roland
Ideiglenes volt a júniusban látott infláció mérséklődés, júliusban ugyanis tovább folytatódott a drágulás gyorsulása. A KSH szerint éves alapon 4,1 százalékkal nőttek a fogyasztói árak egy év alatt, míg az előző hónaphoz képest 0,7 százalékkal. Idén először mértek a statisztikusok 4 százalék fölött pénzromlást Magyarországon.

Egy hónap után ismét emelkedik az infláció Magyarországon, a Központi Statisztikai Hivatal csütörtök reggeli adatközlése szerint júliusban a fogyasztói árak átlagosan 4,1 százalékkal haladták meg az előző év azonos időszakát, júniushoz viszonyítva átlagosan pedig 0,7 százalékkal. Júniusban még nagy meglepetésre az előző havi havi 4 százalékos ütem után 3,7 százalékra olvadt a pénzromlás üteme, akkor meglepő módon az üzemanyag olcsóbbak lettek, az azóta bekövetkező drágulás júliusban már megjelent az adatokban. Ezzel ráadásul idén először lépte át a jegybank toleranciasávjának felső szélét jelentő 4 százalékos határt az infláció hazánkban.

A Világgazdaság elemzői konszenzusa éves alapon a fogyasztói árak 4,1 százalékos, míg havi bázison 0,7 százalékos emelkedését jósolták, azaz a mai adat megfelel a várakozásoknak.

Az elemzőket ugyanakkor megosztotta a várható júliusi adat. Míg Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője előzetesen arra hívta fel a figyelmet, hogy egyáltalán nem megnyugtatóak az inflációs folyamatok, sőt, már újabb sokkot emlegetett, Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza azt emelte ki, átlagos lehetett a júliusi átárazódás. A belső kereslet ugyanis még mindig erőtlen, hiába a 10 százalék körüli reálbér-emelkedés, a kiskereskedelmi forgalom csak ímmel-ámmal növekszik, ami szerinte „hajtja is felfelé az árakat, meg nem is”.

Abban azonban az elemzők között is egyetértés volt, továbbra is a szolgáltatások közel két százalékos inflációja és az üzemanyagok áremelkedése felel leginkább a mostani drágulásért.

Utóbbiak a KSH közlése szerint júliusban havi alapon 3,8 százalékkal emelkedtek, ez önmagában 0,2 százalékkal dobhatta meg az inflációt.

Az szintén kevésbé jó hír, hogy az egyszeri hatásoktól megtisztított maginflációs mutató, amely nem tartalmazza az üzemanyagok árváltozását, 4,7 százalékra gyorsult, ez alapján tehát erősödött az árnyomás a magyar gazdaságban.

Nagyon drágulnak a szolgáltatások

Ami a konkrét adatokat illeti, az élelmiszerek ára 2,7 százalékkal nőtt, ezen belül

  • a cukoré 46,3,
  • a liszté 12,4,
  • a sertéshúsé 10,7, százalékkal.

Ugyanakkor a termékcsoporton belül a tojás ára 14,7, a tejtermékeké 8,0, a száraztésztáé 7,6, a kenyéré 4,6 százalékkal csökkent.

A szolgáltatások 9,1 százalékkal drágultak, ezen belül a lakbér 11,7, a testápolási szolgáltatások 10,3, az autópályadíj, gépjárműkölcsönzés, parkolás 10,1, a járműjavítás és -karbantartás 10,0, a lakásjavítás és -karbantartás 9,0, a sport- és múzeumi belépők 8,3, az üdülési szolgáltatás 5,6 százalékkal.

A háztartási energia 4,5, ezen belül a vezetékes gáz 9,3, az elektromos energia 2,1 százalékkal olcsóbb lett. A tartós fogyasztási cikkekért 0,5 százalékkal kevesebbet kellett fizetni, ez utóbbin belül a használt személygépkocsik ára 7,4 százalékkal csökkent, az új személygépkocsiké 6,3, a szobabútoroké 1,9, a konyha- és egyéb bútoroké 1,7, a fűtő- és főzőberendezéseké 1,3 százalékkal nőtt.

Júliusban az üzemanyagok drágultak legjobban

Júniushoz képest a fogyasztói árak átlagosan 0,7 százalékkal emelkedtek. Az élelmiszerek átlagosan 0,6, ezen belül a liszt 38,1, a cukor 13,9, az étolaj 9,0, a tej 6,8, a tojás 4,3, a baromfihús 3,0, a sertéshús 2,5 százalékkal került többe. Az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, friss hazai és déligyümölcs összesen) ára 5,0 százalékkal csökkent, ezen csoport nélkül számítva az élelmiszerek ára átlagosan 1,2 százalékkal nőtt.

 

A cikk itt olvasható.

Címlapfotó: Shutterstock

Ezek is érdekelhetnek

További híreink