– Pár hónapon belül saját gyártású gyógyszerrel jelentkezzünk – mondta Szilvássy Zoltán a Debreceni Egyetem rektora. Hozzátette – pozícióinkat igen nagy mértékben javítja, hogy szintén az egyetem keretein belül itt van mögöttünk az ország legnagyobb betegellátó rendszere, ahol a legszigorúbb protokoll betartása mellett tudjuk a gyógyszerjelöltjeinket kipróbálni. Mások gyógyszerjelöltjeit is ki tudjuk próbálni, sőt, az ipari gyógyszerészképzés diszciplínájának a segítségével törzskönyvezni is tudjuk ezeket. Ebből az oktatás úgy profitál, hogy a gyógyszerész tudomány mellett a gyógyszergyártást, az ipari ismereteket és a szabályozási ismereteket is tudjuk – nemcsak oktatni, de gyakoroltatni is.
Debreceni Egyetem fõépülete
A magyar gyógyszeripar jó, de lehet még jobb is
A magyar gyógyszeriparnak nincs oka szégyenkezésre – mondta Greskovits Dávid a Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetségének elnöke. Szerinte a V4-ek közül egyedül a magyar export-importszaldó pozitív. A tavalyelőtti adatok szerint a mintegy 1500 milliárd forint külkereskedelmi forgalomból az export hányad 87 százalékot tett ki, és száznál több célországba érkezett. Ez a teljesítmény azonban, annak fényében, hogy a magyar gyógyszeripar a két világháború között a gyártást és az exportot tekintve az 5 helyet foglalta el a globális rangsorban, valóban szerényebbnek mondható. Annál is inkább, mert 2022-es teljesítmény mindössze az európai rangsorban a 19. helyére elegendő, pozíciók javításához olyan lépések szükségesek, amik a jelenlegi teljesítményt nagyságrenddel, nagyságrendekkel növelik. A versenyképesség növelésének eminens tényezője a kutatás-fejlesztés erősítése mellett a jól képzett, gyakorlati tapasztalatokkal is rendelkező szakember. Olyan, amilyen minden bizonnyal a DE kutató és gyártó kapacitásokkal egybe épített gyógyszerészkarának Campusáról fog kikerülni a nem túl távoli jövőben – fogalmazott az elnök.
Greskovits Dávid tájékoztatása szerint a nemzetközi gyógyszerpiacon többféle olyan irányzat mutatkozik, amire a magyar gyógyszervertikumnak is figyelnie kell. – Elindulnak a célzott terápiás területeket megcélzó nagymolekulás fejlesztés, a biotechnológiai fejlesztések, a bioszimiláris készítmények fejlesztése. Emellett azonban nem szabad elfelejteni a generikus fejlesztést sem, mert a krónikus betegségeknél kifejezetten a kismolekulájú generikus készítmények azok, amik a biztonságos gyógyszerellátás alapját adják – világított rá az elnök.
340 milliárd forint egyetemi fókuszú innovációra
Hankó Balázs a Kulturális és Innovációs Minisztérium államtitkára szerint a most átadott komplexum, illetve a benne otthonra lelő innovatív struktúrák életre hívásához nagyban hozzájárult az egyetemi modellváltás, amihez a mintát az DE, a város, a kormányzat és a gazdasági szereplők együttműködésén alapuló debreceni modell adta. Ez a négyes hélix lett a magyar modell alapja, amit most „mindenfelől támadnak, éppen azért, mert hatékony, mert versenyképes.”
Az államtitkár közölte, 34 milliárd forintot költ a kormányzat arra, hogy Magyarország, a magyar modell a nemzetközi erőtérben is megerősödjön. – Mi ezt kínáljuk azért, hogy Európa versenyképessége végre helyreálljon. Mi azt akarjuk, hogy Magyarország 2030-ra tíz leginnovatívabb országa között legyen – olyan beruházásoknak, és olyan együttműködéseknek köszönhetően, ami itt a DE science parkjában mostanra elkészült. Azt szeretnénk az elkövetkezendő időszakban megnyíló nem kevesebb, mint 340 milliárd forintnyi pályázattal, hogy az innováció az egyetemi, a gazdasági együttműködések lendítsék még tovább Magyarországot az őt megillető helyre – mondotta az államtitkár.
Kulcsok dékáni kézben
Bácskay Ildikó, a gyógyszerészkar dékánja, aki a Gyógyszerész Kar Campusát is magában foglaló Nemzeti Gyártó-Kutató-Oktató Középüzem épületének kulcsait átvette a létesítmény avatásakor, lapunknak elmondta, hogy a munka már június első napjaiban elindul. Elsőként egy kínai oktató fog előadást tartani a doktorandusz hallgatóknak, majd több nemzetközi érintettségű pályázat leadást előkészítő műhelymunka következik. – Rendkívül fontosnak tartom a nemzetköziesítést, vagyis azt, hogy a gyógyszerészkart felrajzoljuk a nemzetközi gyógyszerész közösség hálózatának térképére. . Európán túlmenően ebben fontos partnerünk lehet Kína és Üzbegisztánt, ahol is oktatói, kutatói és hallgatói mobilitással kezdjük a kooperáció megalapozását.
A dékán a kar működésének fontos koncepciós elemeként említette rendszerben való gondolkodást, a szervezettséget és a tervezhetőséget, illetve a döntések folyamatos kontrollálását. Ennek érdekében egy alapos SWOT elemzés eredményeire alapozva ötéves stratégiai tervet dolgoztak ki, amelynek egyik kulcseleme az ipari szereplőkkel kialakítandó kapcsolatrendszer. Eszerint az iparra mint munkaerőpaci szereplőre is számítanak, de céljaink kettősek. Úgy vélik, ha jól képzett gyógyszerészeket bocsátanak ki számukra, azzal együttműködési hajlandóságukat is növelik. Ez pedig, azért fontos, mert a hazai kutatási együttműködések mellett támaszkodni szeretnénk rájuk abban is, hogy a nemzetközi gyógyszerkutatásban, nemzetközi gyógyszeripari közösségekben megtaláljuk, illetve stabilizáljuk a helyünket.
Borítókép: Illusztráció/Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt
