Azért került elő ez a lehetőség a politikai eszköztárból, mert a demokraták a jelek szerint közvélemény-kutatási hátszéllel képesek a határfal (vagy kerítés) megépítését akár évekkel is elhalasztani, illetve meggátolni. Márpedig ezzel óriási károk keletkezhetnek a kormány működésképtelensége nyomán. A patthelyzetet tehát valahogy fel kell oldani.
Mit is jelent az, hogy szükségállapot? Az országos vagy az USA esetében a “nemzeti” szükségállapot (national emergency) bevezetésének hagyománya van. Törvényileg ez a lehetőség 1976-ban került végleges szabályozásra, amikor a National Emergencies Act az elnöki rendelet törvényi kereteit lefektette. Az első elnök, aki szükségállapotot rendelt el Jimmy Carter volt az iráni túszdráma idején. De már korábban Truman elnök is rendelt el hasonlót a Koreai háború idején. Carter óta 58 alkalommal élt ezzel a lehetőséggel a mindenkori amerikai elnök. Trump tehát messze nem az első, aki elnöki hatalmát ilyen módon érvényesítené. A kritérium mindig csak annyi, hogy az országot valamilyen nagy veszély (külső vagy belső) fenyegeti. Lehet ez természeti katasztrófa, de lehet külső veszély is, mint pl. egy másik ország ellenséges lépése is. Vagy a mostani helyzetben a Mexikó felől beözönlő kontrollálatlan illegális bevándorló tömegek, amelyek az Egyesült Államok nemzeti szuverenitását veszélyeztetik.
Amennyiben a szükségállapot segítségével sikerülhet Trump akaratát érvényesíteni, ez a döntés úgy vonulhat be a történelemkönyvekbe, mint egy legitim és nemzetbiztonsági szempontból is vízválasztó döntés. Legitim, mert Trump már 2013-as választási kampányát is erre alapozta, sőt ezen ígéretének ismeretében választották meg a szavazók. Nemzetbiztonsági szempontból pedig minden statisztikai mérés azt mutatja, hogy a déli határ menti államok – Kalifornia, Texas és Florida – a legveszélyesebb részei az országnak mind terrorizmus, mind bűnözés szempontjából.
Ugyanakkor az illegális migráció negatív nemzetbiztonsági vonatkozásait nem észrevenni konok cinizmus a demokraták részéről. Elmondhatjuk ugyanezt a magyar ellenzék esetében is. Persze tudják ők, hogy a tömeges migráció mivel jár, nem annyira félkegyelműek, mint ahogy néha mutatják magukat. Az amerikai és európai bal-liberális vezetés például azért voksol a nyílt társadalomra és az ezzel járó illegális bevándorlásra, mert ezzel jövőbeni szavazóbázisukat remélik erősíteni. Hogy miért fontos ez nekik? Mert népszerűségük jelenleg a padlón hever és az új bevándorlók szavazatai, amennyiben sikeresen és gyorsan legalizálják őket, a liberális demokraták régóta tartó népszerűségvesztését részben revideálhatják. Részükről tehát ez egy politikai döntés. Ennek ismeretében mondjuk ki: a demokraták valójában nem az Egyesült Államok érdekeit képviselik, mint ahogy a magyar ellenzék sem Magyarország érdekeit képviseli, hanem egy nemzetbiztonságilag átgondolatlan, nyakló nélküli bevándorlási hullámot akarnak világszerte a még létező karakán és homogén nemzetek nyakába varrni.
Donald Trump amerikai elnök tévébeszédét nézik közép-amerikai migránsok egy átmeneti szálláson az amerikai határ mellett levő mexikói Tijuanában 2019. január 8-án. Trump a jóslatokkal ellentétben nem jelentett be szükségállapotot az illegális bevándorlás miatt az amerikai-mexikói határkerítésnél kialakult helyzet kezelésére, és leszögezte: beleegyezne abba, hogy a déli határon ne fal, hanem acélkerítés épüljön. (MTI/AP/Gregory Bull)
Hozzá kell tenni, ahogy már a bevezetőben is felhívtam rá a figyelmet, az említett válsághelyzetet vagy szükségállapotot nem is nagyon kell “bevezetni” a nyugati világban, hiszen az már szinte mindenhol jelen van. A globalista liberálisok okozták a jelen migrációs válsághelyzetet mind Amerikában, mind Európában, az ENSZ, valamint a Soros által befolyásolt amerikai politikai vezetés és Brüsszel aktív asszisztálásával. Nehezen tudom megfejteni, hogy hosszútávon milyen érdekük van abban, hogy saját maguk is a kevert társadalom áldozatai lesznek? De mindig arra a következtetésre jutunk, hogy talán azért hajszolnak bele mindannyiunkat ebbe az öngyilkos és kilátástalan helyzetbe, mert a kereszténygyűlölet és a nemzetgyűlölet nagyobb bennük, mint saját maguk szeretete. Más logikai magyarázat ugyanis nem nagyon létezik aberráns politikájukra.
A legjelentősebb egzisztenciális veszély a fejlett nyugati világra tehát nem a vélt és valós globális környezetvédelmi katasztrófa lehetősége, hanem az illegális migráció. Ezt még a vezető amerikai liberális napilapok is alátámasztják. Mind a Washington Post, mind a New York Times címoldalain terjedelmes cikkek jelennek meg az elnök és a demokrata vezetés közti késélre menő vitáról, amelynek központi kérdése továbbra is a déli határfal vagy kerítés megépítése. Sokatmondó, hogy környezetvédelemmel foglalkozó kérdések csak másodlagos hírértékkel bírnak.
Ebből is kiderül, hogy az illegális migráció körüli vita még a liberális újságírók és elemzők számára is központi kérdés. Trump elnök ma már nem ragaszkodik a “fal” megépítéséhez, akár egy magyar mintára tervezett acélkerítéssel is kiegyezne, ami ráadásul olcsóbb is. A demokraták azonban moralizálnak a fal és a kerítés megépítésének kérdése körül és “erkölcstelennek” minősítik azt. De vajon miért lenne erkölcstelen egy adott ország határainak és integritásának megőrzése?
A helyzet a következő: Amerika déli határát az elkövetkező 5 év során vagy katonai erővel és határvédelemmel megvédi az amerikai vezetés, vagy Amerika, ahogy megismertük a 20. század során, egyszerűen megszűnik létezni. Trump pontosan tudja ennek a kritikus döntési helyzetnek a jelentőségét. Épp ezért szükségállapot (válsághelyzet) bevezetésén gondolkodik, amely lehetővé teszi a fal, vagy legalábbis egy kerítés megépítését.
És akkor jöjjenek az adatok: az elmúlt két év során ICE ügynökök (Immigration and Customs Enforcement agents) 266,000 letartóztatást eszközöltek olyan illegális bevándorlókkal szemben, akiknek előzetes bűnügyi hátterük volt. Ezek közt szerepelt mintegy 100,000 testi sértés, 30,000 szexuális bűncselekmény és 4,000 gyilkosság is.
Míg a fal csak 5,5 milliárd dollárba kerülne egy alkalommal (tehát nem évente), addig az USA 84 milliárd dollárt költ a beözönlött illegális migránsokra minden évben.
A demokraták arroganciája és ideológiai csökönyössége miatt Trumpnak tehát cselekednie kell. Nem lehet a kormány működését időtlen időkig felfüggeszteni, ez Trump népszerűségének sem tenne jót. Az USA történelmében mindig a cselekvő elnököket éljenezte és ismerte el utólag az amerikai közvélemény. Reagan elnök például 1981-ben több mint 11 ezer sztrájkoló légi irányítónak függesztette fel a munkahelyét (magyarul kirúgta őket), akiknek megüresedett munkahelyét aztán a katonaság szakavatott légi irányítóival töltötte fel. Reagan továbbá kongresszusi jóváhagyás és az amerikai szövetségesek megkérdezése nélkül 1983-ban elrendelte Grenada megszállását, amikor marxista bűnözők 500 amerikai orvostanhallgatót ejtettek túszul a szigetországban. Az amerikai katonai beavatkozás segítségével egyben megelőzték a marxisták hatalomra kerülését is. Az akció először – habár nem volt népszerű – de utólag nagyban hozzájárult Reagan újraválasztásához. Reagan elnök mellett más amerikai elnökök is a bátor cselekvést választották, amelynek köszönhetően utólag népszerűségi pontokat szereztek.
Trumpnak tehát nem nagyon van más választása, mint a nemzeti szükségállapot bevezetése. Ehhez a Pentagon forrásaiból ki kell emelnie 5 milliárd dollárt, hogy a falat megépíthesse, ezáltal a kormány működésképtelenségét is feloldván. Majd tanácsos számára az eddigi káosz felelősségének egészét a demokratákra hárítani. Ezáltal elfogadottsága és népszerűségi mutatói is emelkedhetnek. De ha tovább fűzi a demokratákkal folytatott huzavonát, amelyet a jelek szerint nem tud megnyerni, akkor népszerűsége hamarosan zuhanórepülésbe kezdhet.
Emlékeztetőül a meghatározó indokok, amelyek mentén az amerikai szavazók Trumpot megválasztották 2016-ban, nem a szokásos republikánus adócsökkentési ígéretek, a konzervatív bírák kinevezésének lehetősége, vagy a megnövelt hadászati kiadások voltak. Amivel Trump végleg felülemelkedett az akkora már szinte teljes ötlettelenségben és sokkban vergődő Hillary Clinton asszonyon, az leginkább a határvédelem megerősítése, a felesleges és költséges amerikai háborúk leállítása, a kereskedelmi deficitek orvosolása az EU-val és Kínával szemben, a NATO kiadások egyenlőbb elosztása a szövetségesek között, valamint nem utolsósorban az amerikai ipar újjáélesztése voltak.
Az "America First!" szlogen tehát Trump megválasztásakor is bevált és most is nagy szükség van rá. Akár egy szükségállapot árán is.
Reflektorokkal világítják meg a mexikói-amerikai határkerítés amerikai oldalát az Egyesült Államokba igyekvő közép-amerikai illegális bevándorlók ellen a mexikói Tijuanánál 2019. január 7-én. Donald Trump amerikai elnök „humanitárius és nemzetbiztonsági válságnak" minősítette a mexikói határon kialakult helyzetet, és szükségállapot kihirdetését latolgatja. A kongresszus demokrata párti vezetői változatlanul csakis a részleges kormányzati leállás megszüntetéséről hajlandóak tárgyalni, a határfal építéséről nem. (MTI/AP/Gregory Bull)
Borítófotó: Az Egyesült Államokba igyekvő hondurasi illegális bevándorlókat kergetik amerikai határőrök, miután a határsértők átmásztak a mexikói Tijuana és a kaliforniai San Diego között levő mexikói-amerikai kerítésen (MTI/AP/Daniel Ochoa de Olza)
