Megkezdődött Isztambul mellett a csatornaépítés, amely a természetes Boszporusz szoroson kívül hajózási összeköttetést ígér a Márvány- és a Fekete-tenger között. Míg a Boszporuszon a hajók áthaladása ingyenes (igaz, többnapos várakozási idővel kell kalkulálni), addig az új, Isztambul-csatornának nevezett vízi út díjköteles lesz. Tervezett méretei lehetővé teszik igen mély merülésű, jelentős nagyságú teherszállító és hadihajók, akár repülőgép-hordozók áthaladását is. Még a világ legnagyobb hordozói, a Gerald R. Ford osztályú, mintegy 100 ezer tonnás hajók is közlekedhetnek majd a hozzávetőleg 45 kilométer hosszú vízi úton, amely legalább tizenöt milliárd dollárba kerül.
A csatorna ötlete erősen megosztotta a török belpolitikát. Az ellenzék szemben áll az építés gondolatával. Ellenérveit környezetvédelmi szempontok dominálják. A projekt megvalósításával Isztambul elveszti ivóvízbázisa legalább ötödét, veszélybe kerül elsősorban a város nyugati, európai részének az ökológiai egyensúlya. Ez év tavaszán 104 nyugalmazott török admirális közösen lépett fel a csatorna megépítése ellen. Recep Tayyip Erdoğan elnök „kemalista puccskísérletet” emlegetett és őrizetbe vetette az idős, magas rangú katonák csoportjának tíz vezetőjét. Elemzők szerint az „admirálispuccsal” szembeni fellépés mögött az ellenzéki CHP párttal való leszámolás szándéka húzódik meg. A csatornát ellenző isztambuli főpolgármester is a világi (kemalista), szociáldemokrata irányzatú CHP tagja.
Brüsszelben semlegesek a tervvel kapcsolatban, minthogy az uniónak nincsenek nagy vízi szállítási kapacitásokat szükségeltető fekete-tengeri célállomásai, a kereskedelmi hajózási tényezők másodlagosak. Törökország számára továbbra is az EU-tól a 3,5 millió közel-keleti, dél-ázsiai menekült ellátására átutalt pénz a legfontosabb. Brüsszelben újabb, 3,5 milliárd eurós, a bevándorlókat a törököknél tartó támogatásról tárgyalnak. Azaz Ankara alkupozícióját az unióval szemben továbbra is erősíti a „migránskártya”. „Ha nem támogattok, rátok eresztem a menekülteket” – ez tömören a pozíció. Az EU szerepe Törökország kereskedelmi partnereként korlátozott. Utóbbi a legnagyobb külkereskedelmet 2019-ben Oroszországgal bonyolította le. A második helyen – jelentős lemaradással – Kína áll. Németország, az unióban a legnagyobb partner csupán a harmadik.
További részletek a Figyelő legfrissebb számában.
(Borítókép: A Boszporusz madártávlatból. Zsúfolt és nem elég mély (Murad Sezer, Reuters)
