„Büszkék vagyunk rá, hogy a Steindl Imre által tervezett műemlék épületekben a sikerért és a tudásért mindig meg kellett dolgozni.
Célunk, hogy a képzésünk nemzetközi hírnevét megalapozó XX. század eleji aranykort feltámasszuk, és a világ vezető állatorvosképző intézményévé váljunk”
– jelentette ki az egyetem rektora, akit a kormány által nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűvé nyilvánított rekonstrukciónak a részleteiről kérdezett a Figyelő.
Sótonyi Péter jelentős lépésként értékelte, hogy az univerzitás öt évvel ezelőtt kivált a gödöllői központú Szent István Egyetemből, és ismét önálló lett. Majd az elsők között került a modellváltó egyetemek közé, így 2020. augusztus 1-jétől a Marek József Alapítvány fenntartásában működik tovább, ami valódi autonómiát jelent, s alapvetően segítette elő a minőségi fordulatot az intézmény életében. Az állammal kötött, több lábon álló szerződések révén hosszú távon kiszámíthatóvá vált a finanszírozás, csökkent az oktató- és a kutatómunkát megbénító bürokratikus közbeszerzési kötelezettség, valamint jelentősen emelkedtek- emelkednek a bérek – mondta.
Az állatorvosin három nyelven – a magyar mellett angolul és németül – oktatják a 600 hazai diákot és a világ 59 országából érkezett 1200 hallgatót. Itthon egyedülálló módon a tanulók kétharmada külföldi – hívta fel a figyelmet a rektor, aki 2012 óta áll Magyarország egyetlen állatorvosképző intézményének az élén. Hangsúlyozta: a külhoni diákok hazánk nagykövetei lesznek a világban. Az univerzitás határon túli elismertségét jól mutatja, hogy az itt szerzett diplomát gyakorlatilag mindenfajta honosítási eljárás nélkül, automatikusan elfogadják kontinensszerte, köszönhetően a már három alkalommal lezajlott, kétlépcsős – minőségbiztosítással egybekötött – európai akkreditációnak.
A mostani beruházás eredményeként jókora megújuláson megy keresztül az Erzsébetvárosban, a Rottenbiller, az István, a Bethlen Gábor és a Dembinszky utca által határolt területen fekvő épületegyüttes, amely bővülni fog egy vadonatúj, grandiózus szárnnyal.
Elkészülte után ez lesz az egyetem központja.
E modern, többemeletes komplexum ad majd otthont az ország vezető tudományos kísérleti állatházának, az Állatvédelmi Központnak, az Összehasonlító Orvostudományi Kutatóközpontnak és a hozzá tartozó laboratóriumoknak, valamint a Digitális Élelmiszerlánc Oktatási, Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Intézetnek. Ezenfelül egy ezerkétszáz fő befogadására alkalmas konferenciatermet, sportcélú helyiségeket, éttermet és konyhát, valamint egy 124 férőhelyes mélygarázst alakítanak ki a létesítményben, a tetőt pedig „bezöldítik” egy botanikus kert és herbárium telepítésével.
Az univerzitás telephelyének Steindl Imre által tervezett, neoreneszánsz stílusú, Zsolnay kerámiacsíkokkal díszített, jellemzően vörös téglás épületei közül megújul az egzotikusállat- és vadegészségügyi, a sebészeti, a kémiai, valamint az élettani és biokémiai tanszék. Utóbbiban működik például a radioizotóp-laboratórium. Emellett felújítják, energetikailag korszerűsítik a Bethlen Gábor utca felőli, az 1970-es években épült úgynevezett „lábas házakat”, amelyekben szintén laboratóriumok, tantermek és irodák találhatók.
A munkálatok érintik a műemléki kertet is, amely a VII. kerület legnagyobb összefüggő zöld felülete, mondhatni oázis Pest belvárosában.
A hallgatók véleménye szerint ez a főváros leghangulatosabb campusa. A cél a történeti park modernizálása, fenntarthatóvá, „vízérzékennyé” tétele, egy többszintes növényállomány kialakítása, valamint a mikro- és makroklimatikus viszonyoknak a javítása. Ha minden megépül a nagyszabású koncepció és a látványtervek szerint, kétségtelenül igaz lesz, hogy a Sótonyi Péter által említett új aranykorába léphet az egyetem.
A teljes cikk a Figyelő legfrissebb számában olvasható.
(Borítókép: Egy lovat vizsgálnak az Állatorvostudományi Egyetem Lógyógyászati Tanszék és Klinika új CT-berendezésével. Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)