A Visegrádi Csoport országainak alkotásaiból rendez filmfesztivált az Uránia Nemzeti Filmszínház február 14. és 17. között a Külügyi és Külgazdasági Minisztérium – Balassi Intézet megbízásából. A négynapos rendezvény a cseh, a lengyel, a szlovák és a magyar filmes hagyományok kapcsolódási pontjait követi. A műsor a retró mesefilmektől a kultikus vígjátékokon át a történelmi tabukat feszegető filmekig ível, és olyan klasszikusokat nézhetünk meg, mint a Tűz van, babám! vagy az Eszkimó asszony fázik.
Buglya Zsófia, az Uránia programigazgatója arra a sajátos közép-európai filmkultúrára hívja fel a figyelmet, amelynek jellegzetes szereplője a hétköznapi kisember, a sajátos, néha groteszk, máskor ironikus humor: „Ami nagyon tanulságos és érdekes, hogy a történelmi hagyományok, és egyáltalán a társadalmiság kérdése mennyire fontos ezekben a filmkultúrákban. A történelmi múltat nagyon sokszor és sokféleképpen feldolgozták ezek az alkotók, úgyhogy itt rengeteg kapcsolódási pontot találni. Ha valaki végignézni ezt a négynapos programot, akkor egyfajta bevezetést kaphat a XX. századi európai történelembe, nagyon szubjektív és éppen ezért átélhető módokon. Persze már egy estére is érdemes betérni hozzánk.”
A közép-európai szerelmes filmek mások, mint a hollywoodi melodrámák, ezt bizonyítja a nyitónap két vetítése. Böszörményi Géza 1981-es Szívzűrjében a galambokkal repülni vágyó ácsmester szerepét Jirí Menzel alakítja, majd az este folyamán levetítik még Xantus János underground kultfilmjét, az Eszkimó asszony fázikot is. A csütörtöki nap a történelmi filmeké, ekkor tűzik műsorra többek között Mészáros Márta Nagy Imre-filmjét, a Temetetlen halottat is. A pénteki program hívószava a humor, szombaton pedig ifjúsági és felnőtt animációs blokkok is várják a közönséget. (Kisvakond, Füles mackó, Bob és Bobek, Lolka és Bolka, Pampalini)
Magyarországon a filmek egyfajta „szelepül” is szolgáltak időnként, esetükben egy picit kiengedett a gőzből a hatalom és a cenzúra. Ez a többi V4-es országra is jellemző volt? „Az, hogy bizonyos dolgokat nem lehetett elmondani, és ezért kialakult egyfajta virágnyelv, vagy parabolikus beszédmód, az biztos, hogy közös. A tűzoltó bál sem egy tűzoltó bálról szól, hanem arról a paternalista rendszerről, amiben a rendszer azt gondolja, hogy ő tudja, hogy mi jó a népnek. Ezek a torz logikák számtalan módon megjelennek. Amitől egyébként univerzálissá is váltak ezek a filmek, és meg tudtak jelenni nagy nemzetközi A kategóriás fesztiválokon és nyertek Cannes-ban és Velencében és mindenfelé, az egész biztos, hogy rokonítja a filmkultúráinkat. Az nagy kérdés, hogy ez a fajta szelep funkció mennyiben segítette a rendszer elmúlást, vagy éppen mennyiben konzerválta azt. Ezek nagyon összetett kérdések, ezért is gondoltuk, hogy ne csak vetítések legyenek, hanem beszélgessünk is olyanokkal, akik igazán értői a témának, és mondjanak el konkrétumokat arról, hogy mely filmeket nem engedték bemutatni, mely csehszlovák filmeket tartották vissza ’68 után, vagy a lengyel filmek közül mit tartottak puskapornak nálunk, miközben persze baráti országokról volt szó” – válaszol Buglya Zsófia.
A budapesti Lengyel Intézet, Szlovák Intézet és Cseh Centrum közreműködésével megvalósuló rendezvényen a 800 forintos belépővel megtekinthető filmeket eredeti nyelven, felirattal vetítik. „Biztosan ajánlanám ezt a fesztivált azoknak, akik valamelyik nemzet kultúrája iránt érdeklődnek, hogy jöjjenek el, és nézzék meg eredeti nyelven, biztos, hogy egészen más élmény lesz, mint anno szinkronizálva.”- mondja Buglya Zsófia. „És ha önkényesen választhatok valamit a különlegességek közül, akkor Juliusz Machulski Kingszájz című fantasy vígjátékát ajánlom. A film egy parányi diktatúrába viszi el nézőjét, ahol törpe méretű emberek – kizárólag férfiak – dolgoznak pici kiváltságokért. Csak a legengedelmesebb alattvalóknak sikerülhet a kitörés: ők egy szer segítségével elérhetik az embernagyságot, és elhagyhatják „a fiókok országát.”
Az Előhívás – #V4filmfeszt részletes programja a az Uránia weboldalán: www.urania-nf.hu követhető.
