Mindannyian találkozunk a környezetünkben olyanokkal, akik rettegnek az antibiotikumoktól, és teljes meggyőződéssel vallják, hogy ártalmas, így a gyereket is a legritkább esetben viszik orvoshoz. Létezik egy másik tábor, a „házipatikusok”, akik ismerik az összes gyógyszert, minden apró fájdalomra szednek valamit, és ajánlgatják is magabiztosan. Persze erre nagyban rásegítenek a tévéből omló kedélyes gyógyszerreklámok, pár hete olvashattuk a hírt, a francia fogyasztóvédelem feketelistára tett jónéhány megfázást kezelő gyógyszert, mert többet ártanak, mint haszálnak. A Figyelőnek Szakács Krisztina gyermekorvos nyilatkozott, aki jelezte, sok tévhit él az adagolással kapcsolatban az emberekben, holott különösen fontos lenne betartani az előírt adagolást.
Kialakul a rezisztencia
Évente körülbelül hétszáz-ezer ember hal bele világszerte gyógyszer-rezisztens baktériumfertőzésekbe egy májusi kutatása szerint, amelyet a Royal Society Interface nevű folyóiratban tettek közzé. A CDDEP (Center for Disease Dynamics, Economics and Policy) legutóbb harminckilenc országban elemezte a gyógyszer-rezisztenciát tizenkét olyan általánosan előforduló és potenciálisan halálos kórokozó esetében, mint a kólibaktérium, a szalmonella vagy a leggyakrabban kórházi fertőzéseket okozó MRSA baktérium.
A jelentés felhívja a figyelmet arra is, hogy a rezisztencia globális kialakulásának egyik okozója az is, hogy az antibiotikumok fokozottan elterjedtek az állattenyésztésben is. A CDDEP szakértői által egy márciusában közzétett, kifejezetten erre vonatkozó tanulmány szerint az Egyesült Államokban az eladott antibiotikumok nyolcvan százalékát a mezőgazdaságban használják fel. A szervezet előrejelzése szerint a következő tizenöt évben világszerte átlagosan hatvanhét százalékkal nő az állattenyésztésben alkalmazott antibiotikumok mennyisége.
Fontos a megelőzés
A gyógyszerek túlszedésével kapcsolatban a Figyelő Szakács Krisztina gyermekorvost kérdezte, aki elmondta, a rezisztencia annyit jelent, hogy bizonyos baktériumok ellenállóvá válnak adott hatóanyagra. Így azokat a kórokozókat, amelyeket korábban megfelelően lehetett kezelni adott betegnél, a rezisztencia kialakulásával már nem lehet legyőzni. „A jelenség nem specifikus, vagyis globális problémát jelent, így bármely korcsoportnál kialakulhat. Az antibiotikum-rezisztencia ugyanúgy gondot okoz a koraszülött osztályokon, mint a gyermeksebészeten vagy a sürgősségin” – emelte ki Szakács Krisztina, aki felhívta a figyelmet arra is, hogy a szervezetben kialakult ellenállás nem visszafordítható folyamat, ezért különösen érdemes odafigyelni a megelőzésére.
A gyermekorvos kifejtette, leginkább a túlzott gyógyszerfogyasztásnak kéne elébe menni, ami nem csak a saját praxisában, Magyarországon, sőt, világszerte is általános probléma. Példaként hozta fel, hogy amikor valakinek fáj a torka vagy náthás, az esetek nyolcvan százalékában a megbetegedést vírus okozza, vagyis az antibiotikum nem gyógyítja a problémát, azt tünetileg kell orvosolni. Úgy fogalmazott, tapasztalata szerint a betegek általában nincsenek tisztában azzal, hogy az antibiotikum csak a bakterális fertőzések okozta megbetegedések gyógyítására alkalmas, így egy vírusos nátha vagy gyomorrontás esetén hatástalan lesz. Azok a páciensek azonban, akik szenvednek a tünetektől – folytatta –, esetleg a gyermekük beteg és nem javulnak elég gyorsan a tünetei, hajlamosak nyomást gyakorolni a kezelőorvosra, esetleg átmenni egy másik rendelőbe egészen addig, amíg valahol fel nem írják nekik az antibiotikumot.
Mivel az antibiotikumok kiváltása vényköteles, felmerül a kérdés, milyen úton juthat hozzá a készítményekhez valaki, aki például otthon, önhatalmúlag kapkodja be a tablettákat. „Gyakori, hogy egy korábbi betegségre felírt készítmény egy része megmarad, a beteg pedig úgy gondolja, hogy egyéb panaszaira is megoldást nyújt majd, ezért sokszor indokolatlanul végigszed egy újabb kúrát.
Veszélyes túladagolás
Sajnos az is előfordulhat, hogy az orvos nem kellő megalapozottsággal dönt az antibiotikum felírásának szükségességéről. Ez utóbbi probléma inkább a területi ellátásban jellemző és sajnos elég sokszor találkozom vele” – részletezte Szakács Krisztina, aki beszámolt arról is, az antibiotikum-rezisztencia kialakulásának mértéke az évek során szignifikánsan nőtt.
A szakembert kérdeztük a fájdalomcsillapítók túladagolásáról is, amelyet szintén gyakori problémának nevezett. Felhívta rá a figyelmet, hogy mivel ezek a készítmények vény nélkül is megvásárolhatók, a betegek számára könnyen hozzáférhetők. „Az alapvető gond az, hogy kevesen olvassák el a betegtájékoztatókat, ami viszont fontos lenne. A recept nélkül megvásárolható fájdalomcsillapítók és gyulladáscsökkentők vagy ibuprofen vagy paracetamol tartalmúak, és tudni kell róluk, hogy a bevételt követően nem azonnal hatnak, hanem a hatás kifejtéséhez akár 45-60 perc is szükséges lehet. A betegek viszont, ha a beszedést követően nem múlik a fájdalom, hajlamosak még a hatóidőn belül újabb tablettákat bekapkodni, így pedig gyakorivá válik a túldozírozás” – emelte ki Szakács Krisztina, aki szerint „mítosz” az is, hogy a különféle hatóanyagok váltogatásával könnyebben és gyorsabban lemegy a láz vagy gyorsabban múlik a fájdalom. Az sem igaz – folytatta –, hogy minél nagyobb testsúlyú valaki, annál nagyobb dózisra van szüksége – gyakori ugyanis az ebből adódó túlszedés. Gyermekek esetében az ibuprofen és paracetamol adagok életkorhoz kötöttek, elkerülve ezzel az esetleges túldozírozást. Felnőttek esetében is pontosan meghatározott az, hogy naponta hány tablettát vehetünk be az adott készítményből.
A gyermekorvos szerint a mellékhatások és a következmények túldozírozás esetén komolyak lehetnek: az ibuprofen tartalmú fájdalomcsillapítók esetében gyomorbántalmak alakulhatnak ki, rosszabb esetben akár gyomorfekély is. A paracetamolt tartalmazó készítmények túladagolása esetében pedig májkárosodás léphet fel. „Népszerű és gyakori itthon az Algopirin, mely úgynevezett metamizol-nátriumot tartalmaz. Ezt a hatóanyagú gyógyszert sok nyugati országban már nem használják, mivel egyes kutatások szerint befolyásolhatja a csontvelő működését” – mutatott rá Szakács Krisztina.
Közölte, a saját praxisában az elmúlt egy évben tíz szülőből három biztosan túladagolta a a láz és fájdalomcsillapítót a gyermekének, ám a már említett következmények és mellékhatások fényében fokozottan érdemes odafigyelni a gyógyszer-tájékoztatókon feltüntetett adagolás betartására.
