Féléves kényszerpihenőre kényszerültek a pandémia miatt a városi sétákat szervező cégek is, amelyek a jogszabályi definíciók mezsgyéjére szorulva
kimaradtak a turisztikai és a kulturális vállalkozásoknak nyújtott összes adó- és járulékkedvezményekből, noha a legsúlyosabban érintett ágazatokhoz hasonló bevételkiesést kellett elkönyvelniük
– jellemezte a helyzetet a VG-nek Merker Dávid, a Magyar Sétaszövetség igazgatósági tagja, a Városi Séta Kft. ügyvezetője. A Hosszúlépés. Járunk? címen ismert kulturális műhelyt működtető cég vezetője úgy becsüli, évente 50-60 ezren vesznek részt egy vagy több városi sétán, ebből az ő csapatuk mintegy 20 ezres látogatóközönséget tudhat magáénak. A turistáknak szóló klasszikus idegenvezetést és a tematikus városi sétákat magában foglaló kínálat folyamatosan megújul és gazdagodik, egyúttal bővítve törzsközönségét.
Az elmúlt évtized második felében berobbant tematikus városi séták piaca gyorsan kiépült, a koronavírus-járvány kitöréséig folyamatosan emelkedett a programokhoz csatlakozó új sétálók száma. A szabadtéri programok a korlátozások enyhítése és feloldása után azonnal és teljes gőzzel indultak újra tavaly és az idén is. Ezért a sétaszervezők bevétele a járványhatástól megtisztítva még növekedett is, a teljes forgalom volumene azonban jelentősen elmarad a korábbiaktól a sok hónapos rendezvénystop miatt.
A cikk kiemelte, hogy túlélhettek, azt döntően annak köszönhetik, hogy nemcsak a bevételek, hanem a kiadások is csökkentek, a sétavezetők ugyanis jellemzően külsős szakértők, akik alkalmi díjazásért dolgoznak, a főállásúak létszáma elenyésző.
A városi sétajegyek ára 3500–4300 forint között mozog, azaz egy átlagos színházjegy árszintjén
– mondta Merker Dávid. A rendkívül speciális, belföldi keresletre épülő piacon érdekelt vállalkozások áremelés nélkül tudnak olyan kulturális szolgáltatást nyújtani, amely önmagát tartja el, állami támogatásban a szektor soha nem részesült. A kényszerpihenő számos tanulsággal járt, például kiderült, hogy a városi séta olyan típusú élményt adó analóg program, amelyet nem lehet és nem szabad digitálisan átadni. A személyes élményt nem inflálták el a bevételeket lenullázó Covid ellenére sem, ezzel azonban mára kimutathatóan sikerült a séták presztízsét növelni – jegyezte meg a cégvezető.
A továbblépés ezáltal nem a virtuális tér, hanem a programok továbbfejlesztése, Merker Dávidék például a sétaszínházak felé mozdulnak el. A köztéren, valós időben, profi színészek által előadott tartalom, a kis létszámú közönségnek megtartott, az adott helyhez illő tematikus előadások kínálatát folyamatosan fejlesztik. A Hosszúlépés. Járunk? szakértői például a debreceni Csokonai Színházzal dolgoznak most egy olyan egyedülálló közös projekten, amely új irányt nyithat a városi séták piacának. Emellett a közösségépítő vonal is aktív, a séták zöme ugyanis az adott környék lakóit szólítja meg elsősorban.
Vidéken is egyre több városban lehet csatlakozni, Keszthelyen, Tihanyban, Veszprémben, Pécsen és Debrecenben.
(Borítókép: Nyáresti szabadtéri táncest résztvevõit nézik érdeklõdõk a Pesti Vigadó elõtti díszkert kerítésétõl a Vigadó téren. Hátul a Pollack Mihály tervei alapján 1833-ra elkészült Vigadó épülete, a magyar klasszicista építészet egyik jellemzõ épülete. (MTVA/Bizományosi: Jászai Csaba)
