Teljesen kiakadtak az Uncharted című, a PlayStation platformon futó videójáték rajongói tavaly októberben, amikor a Sony bemutatta az annak alapján készített film előzetesét. Hol marad a Mark Wahlberg által játszott főhős, Sully olyannyira kedvelt bajusza? Aztán a második trailernél már megnyugodhattak a fanok, annak legvégén Wahlberg szája fölött már ott pompázott a férfidísz. Később kiderült, hogy a „bajusz, nem bajusz” kérdés egyszerű trollkodás, marketingfogás volt a cég részéről. Azonban a válaszra, hogy mégis miként lett a főhősnek bajusza, a produkció februárra tervezett bemutatójáig várni kell.
A rajongók kiakadása párhuzamba állítható a befektetők kétségeivel: vajon képes lesz a japán ipar 75 éves, 157 milliárd dolláros kapitalizációjú szimbóluma visszanyerni régi csillogását? Sikeres lesz-e a teljes integráció, az elektronikai cikkek, a játékplatformok, a digitális világ és az ezekhez gyártott tartalmak egységesítése? Az elmúlt esztendőkben a Sony tudatosan építkezett. Megvásárolta többek között a Miles Davis és Mariah Carey dalaival kapcsolatos jogokat, hollywoodi és televíziós filmstúdiókat vett, a PlayStation továbbra is tarol – már ha a csiphiány dacára eleget tudnak gyártani a legújabb generációs modellből. Eddig azonban valahogy mégsem állt össze az egész egy olajozottan működő, hatékony profitgyárrá.
A szórakoztatóiparban napjainkban szinte szeizmikus változások történnek. Hódít a streaming a zenei piacon, a filmiparban, a tévészektorban, a blokkláncalapú játékok terén. Ebben a hihetetlenül gyorsan változó környezetben, az öldöklő versenyben most viszont úgy tűnik, hogy a japán konglomerátum megtalálta a helyes egyensúlyt különböző üzletágai működtetésében. Filmstúdiója több más kasszasiker mellett elkészítette a Spider-Man legújabb verzióját, filmek és televíziós műsorok, sorozatok garmadája csillapítja a streamingplatformok kielégíthetetlen éhségét. A zeneipar fellendülőben van, tarol a Spotify, a TikTok, és a Sony Music a világ második legnagyobb katalógusával igen jó piaci pozíciókat épített ki. A PlayStation helyzete rendíthetetlennek tűnik. A Netflix, az Amazon és az Apple hiába van felvértezve gigantikus tőkeerővel, egyelőre nem úgy néz ki, hogy képesek megtörni a Sony egyeduralmát.
A nagy konkurens, a Microsoft azonban a közelmúltban bejelentette, hogy 75 milliárd dollárért megvásárolja az Activision Blizzard nevű videójáték-gyártó céget. Erre a Sony árfolyama zuhant is majdnem 10 százalékot a tőzsdén. Nem csoda: a redmondi óriás Xbox Game Pass nevű játékplatformja nagyon komoly erősítésre tett szert ezzel az akvizícióval.
Az amerikai riválissal az igazán nagy csata a metaverzum kialakításáért és meghódításáért zajlik majd le. A Sonynak a rendelkezésre álló tartalmak széles portfóliója itt is előnyt jelenthet.
A befektetők, úgy tűnik, végre-valahára elkezdenek újra hinni a Sony-sztoriban. A Microsoft-bevásárlás előtt a részvények árfolyama húszéves csúcsra szökött fel, az elemzők többsége vételre javasolta a papírt. Az Uncharted immár két generációra visszatekintő sikere jó példa arra, hogy az új, a minél nagyobb integráció irányába mutató stratégia működőképes. A filmet a Sony Pictures és a társaság játékdivíziója szoros együttműködésben készítette el. Olyan partnerség ez, amely korábban elképzelhetetlennek tűnt a merev, önálló profitcentrumként kezelt üzletágak között. A videójátékból készülő film terve már jó tíz éve napirenden van. Most megtörtént az áttörés, amelyet a tervek szerint további 10, hasonló együttműködésen alapuló produkció követhet. A Sonynál mindig is probléma volt az egyes üzletágak erős elkülönítése, amely részben a japán vállalati kultúrából fakad. Így az elmúlt évtizedek akvizícióit erős kétségek övezték a tulajdonosok részéről, hiszen egyáltalán nem volt biztos, hogy a különböző üzletágak képesek lesznek a költségek csökkentése és a nyereség maximalizálása érdekében hatékonyan kooperálni – számos esetben nem is valósult ez meg.
Kockázatos vállalás
Vannak azonban fenyegető felhők is a Sony felett. A társaság tavaly januárban jelentette be, hogy új üzletágat indít: Sony Mobility névvel belép az elektromos járművek piacára. E mögött az a vízió húzódik meg, hogy a villanyautók, főleg az önvezetők elterjedése révén egy személygépkocsi gyakorlatilag mozgó szórakoztatóipari egységgé válik.
A vállalat vezetői piaci rést látnak ebben, hiszen a szektor nagyágyúi – a Tesla vagy a Toyota – nem ebbe az irányba indultak el.
A kockázatvállalás egyfelől imponáló és magabiztosságot mutat, főleg annak tükrében, hogy a Sony hagyományosan meglehetősen konzervatív befektetési politikát folytat. Kétségtelenül vonzó a 3000 milliárd dollárosra becsült gépjárműpiac is. Másrészt viszont ebben a szektorban nem kevésbé öldöklő a verseny, mint a szórakoztatóiparban, ami azt jelenti, hogy a piacra lépési költségek igen nagyok. Ebben az üzletágban a 2020-as években aligha lehet nyereséges a cég. Ráadásul a versenytársaknak jelentős előnyük van – az Apple például bő hét éve dolgozik hasonló projekten, egyelőre nem túl sok sikerrel.
A teljes cikk a Figyelő legfrissebb számában olvasható!
