A hazai munkaerőpiac a vártnál sokkal kevésbé szenvedte meg a járvány negatív hatásait – mondta a Világgazdaságnak Suppan Gergely, a Takarék Csoport vezető elemzője, miután a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) közzétette 2020. május–júliusra vonatkozó foglalkoztatottsági és munkaerőpaci statisztikáit.
A szakértő szerint
a kedvező adatok mögött a járvány előtti munkaerő-hiányos gazdaság felszívó hatása, illetve a kormány bértámogatási és munkahelyteremtési programjai állnak.
A munkaerőpiaci fordulathoz a gazdaság újranyitása, a szezonális munkák, valamint a kirobbanó belföldi turizmus egyaránt hozzájárult.
A KSH tájékoztatása szerint a 2020. május–júliusi időszakban a munkanélküliségi ráta 4,8 százalék, a munkanélküliek száma 223 ezer volt.
Az állástalanok száma egy hónap alatt 23 ezerrel csökkent, bár 2019 azonos időszakához viszonyítva 52 ezerrel magasabb volt. Németh Dávid, a K&H elemzője az adatok kapcsán kiemelte, hogy a járványhatás a nőket érinti érzékenyebben, az ő munkanélküliségi rátájuk ugyanis 5 százalék fölé került, míg a férfiaké 4,6 százalékos. Árnyalja a képet, hogy a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat ebben az időszakban több mint 368 ezer álláskeresőt tartott nyilván – hívta fel a figyelmet Virovácz Péter, az INB Bank vezető elemzője. Úgy véli, hogy számos, ténylegesen munka nélkül maradt ember nem teljesítette a statisztikai módszertani feltételeit annak, hogy munkanélküli státuszba lehessen sorolni. A foglalkoztatottak száma 2020. május–július folyamán 4 millió 439 ezer volt, 1,7 százalékkal kevesebb, mint 2019 azonos időszakában.
A KSH a legjelentősebb változást a legjobb munkavállalói korban lévő 25–54 év közöttiek körében mérte. E korcsoportban a foglalkoztatottak száma 84 ezerrel, 3 millió 370 ezerre csökkent egy év alatt.
A foglalkoztatottak átlagos száma 2020 júliusában 4 millió 460 ezer volt, ami a júniusinál mindössze 3,2 ezerrel, de az áprilisi mélypontnál 92 ezerrel több.
A K&H elemzője arra hívta fel a figyelmet, hogy hosszabb távon visszatérhet a munkaerőhiány, a demográfiai trend miatt nem biztos, hogy a járvány utáni fellendüléshez lesz elegendő munkaerő. Németh Dávid úgy vélekedett, hogy a koronavírus-járvány hatására a globális beszállítói láncok várhatóan átalakulnak, és nagyobb szerepet kapnak a helyi vállalatok, ami extra munkaerő-keresletet okozhat számos országban. Suppan Gergely hasonlóan vélekedett, szerinte a foglalkoztatottak száma fokozatosan tovább emelkedhet a munkanélküliség csökkenésével párhuzamosan, ám a munkaerőpiac teljes helyreállása csak a jövő év második felére várható, mivel egyes – döntően az idegenforgalomhoz és a rendezvényszervezéshez kapcsolódó – szolgáltatások a vakcina tömeges alkalmazásáig nem jöhetnek helyre. A Takarékbank elemzőjének előrejelzése szerint a munkanélküliségi ráta az év végéig 4,1 százalékra süllyedhet.
(Borítókép: Régészek dolgoznak egy római kori pince feltárásán Komáromban, az egykori Brigetio területén 2020. augusztus 28-án. Az előzetesen a Kr. u. 2-3. századra keltezhető pince felett az ókorban valószínűleg nem állt építmény, viszont közvetlenül mellette díszes falfestményekkel és stukkókkal díszített épület volt. Az ásatás egyik legszebb lelete egy különlegesen épen maradt, női arcot ábrázoló falfestmény részlete. (MTI/Krizsán Csaba)
