Hiába volt Albert Einstein az amerikai polgárjogi mozgalmak egyik emblematikus alakja, akit emiatt még az FBI is alaposan megfigyelt, utólag ő is megkapja a magáét egy olyan időszakból származó feljegyzései miatt, amikor a mai PC agyzsugorítás még nem létezett.
Einstein a 20-as években sokat utazott, megfigyeléseit pedig útinaplóba jegyezte fel, abban a stílusban, ahogy akkoriban egy átlagos európai fehér ember gondolkodott. Magyarán bátran általánosított, és az európainál általa alacsonyabb színvonalúnak vélt kulturális jelenségeket is simán elítélte. Ilyen volt például amikor Sri Lankán járt, és az ottani koldusokról úgy írt, mint alantas emberekről, akik “óriási mocsokban és figyelemreméltó bűzben” élnek. Ennek ellenére Einstein némi empátiával is megnyilvánult ezen nehéz sorsú emberek irányába, írásaiból az is kiderült, hogy bűnrészesnek érzi magát amiatt, hogy egyesek kénytelenek így élni – írja a The Washington Post.
Az indiaiakról és a szingalézekről úgy írt, mint akik “keveset csinálnak”, de “kevesek a szükségleteik” is.
Az átlagos japánok Einstein szemében “gondtalan”, “személytelen” emberek voltak, a japán nőket pedig külön jellemezte: “díszesek és zavarodottak”. Máshol így ír róluk: “fekte szeműek, fekete hajúak, nagyfejűek”.
Talán a kínaiak kapták a legkevésbé hízelgő jellemzést Einsteintől. Habár azt elismerte, hogy a kínaiak szorgalmasak, emellett azt is megemlítette, hogy “mocskosak” és “korlátoltak”, “nem képesek logikusan gondolkodni” és “nincs tehetségük a matekhoz”. Ez utóbbi a jelenkorban különösen megmosolyogtató, hiszen mára az ázsiaiakról a legelterjedtebb sztereotípia pont ennek az ellenkezője. Einstein azt is megjegyezte, hogy alig lát különbséget a kínai férfiak és nők között.
Rosenkranz mindezek alapján úgy fogalmazott, hogy Einsteinnek volt egy idegengyűlölő és nőgyűlölő rasszista oldala is, amit kevesen ismertek. Ezen az sem segített, hogy a Nobel-díjas fizikus – miután elmenekült a náci Németországból – a feketék elnyomása elleni küzdelem egyik legfőbb szószólója lett. Rosenkranz ugyanis nem biztos abban, hogy Einstein később megvilágosodott, és elhagyta a más népekre vonatkozó sztereotipikus gondolatait.
Hiába, nincs kegyelem senkinek. Még egy nácik által elüldözött, antirasszista zsidó tudóson is landolhat a rasszista bélyeg, csak mert a húszas években nem pont úgy fogalmazott, ahogy azt a mai PC-rendőrség elvárná.
