Az amerikai elnök közölte, hogy a vámok “hosszú ideig” maradnak majd. Végső, formális döntés az ügyben a jövő héten várható. Trump nem részletezte elképzeléseit, így azt sem, hogy a vámok pontosan milyen termékekre vonatkoznak és van-e olyan ország, amely kivételt képez majd alóluk.
“Önök hosszú idő óta először részesülnek védelemben” – mondta az elnök az amerikai acélipar képviselőivel folytatott tanácskozásán a Fehér Házban.
Az acélgyártók lehet, hogy jól járnak, viszont a feldolgozók és kevésbé, az ő termékeik megdrágulnak majd, ha nem amerikai alapanyagokat használnak. Értelemszerűen fennáll annak a veszélye is, hogy a fogyasztói árak is megemelkednek. Félő továbbá, hogy beindul egy szemet-szemért jellegű vámháború Európával és Kínával. Az elnök bejelentése a világkereskedelem politikai környezetére is negatív hatással lesz.
Kína, a világ legnagyobb acéltermelője egyelőre visszafogottan reagált. A kínai külügyi tárca szóvivője csak annyit közölt: Peking arra kéri Washingtont, hogy kövesse a nemzetközi kereskedelem szabályait. A kínai ipar képviselői kevésbé voltak visszafogottak. Wen Xianjun, a kínai színesfémgyártók szövetségének alelnöke közölte, hogy “az érintett országok, Kínát is beleértve, megteszik a szükséges ellenlépéseket”. A kínai acélgyártók szervezetének vezetője egyszerüen “ostobának” nevezte az amerikai lépést.
Amerika szövetségesei zavart és aggodalmas kommentárokat tettek közzé. Többen közülük kétségbe vonták, hogy valóban amerikai nemzetbiztonsági ügyről van-e szó.
A japán kereskedelmi minisztérium például közölte, hogy a “japán acél és alumínium import egyáltalán nem érinti az amerikai nemzetbiztonsági érdeket, lévén Japán az Egyesült Államok szövetségese”.
Az amerikai acélimport legnagyobb része Kanadából származik. A kanadai kormány szerint az amerikai lépés elfogadhatatlan. Az EU illetékese “kemény reakciókat” helyezett kilátásba. Az EU a napokban a WTO-hoz, a Világkereskedelmi Szervezethez fordul felhatalmazásért, hogy ellenintézkedéseket léptethessen életbe. Az ausztrál kereskedelmi miniszter “csalódottságát” fejezte ki és bízik abban, hogy országa felmentést kap az amerikai védővám alól.
Trump közölte, hogy az amerikai büntetővám megszünteti azt a nem-fair állapotot, amely évek óta tart, egyben könnyebbé teszi az amerikai vállalatoknak a terjeszkedést és a munkaerőfelvételt. Az elnök valószínűleg arra gondolt, hogy bár a kínai acél csak egy kis része az amerikai importnak, viszont a távol-keleti gyártók dömpingárakon kínált termékekkel árasztották el a világiacot, lenyomva ezzel az árakat.
Az alumníiumot nagy tétleben csomagolóanyagként felhasználó feldolgozóipari vállalatok, mint például a sörgyártó MillerCoors, vagy az édességgyártó Hershey Co, közölték, hogy számukra hátrányos az importvám.
“Annyi amerikai alumíniumot vásárolunk sörösdobozainkhoz, amennyi csak van, de ez egyszerűen nem elég az igényeink kielégítéséhez” – közölte a MillerCoors. “Az amerikai munkások és az amerikai fogyasztók számára hátrányos ez az elhibázott vámemelés” – tették hozzá.
Elemzők a legerősebb válaszcsapást Kínától várják. Peking már vizsgálja, hogy a cirok (az egyik legfontosabb kukorica-pótló, takarmánynövény) Amerikába irányuló exportját hogyan korlátozzák. Szó van továbbá arról is, hogy az amerikai szójababra behozatali korlátozásokat léptetnek életbe. Ez érzékenyen érintené a Trumpot támogató, főleg a mezőgazdaságból élő államokat.
A washingtoni bejelentéshez elemzők hozzáteszik, hogy a kínai acél és alumínium export körülbelül a kínai GDP 0,5 százalékának felel meg. Trump elnök a választási kampány során azzal fenyegette Pekinget, hogy az összes kínai import-termékre 45 százalékos vámot vet ki. Ehhez képest a mostani bejelentés viszonylag visszafogottnak mondható – legalábbis kínai szempontból.
