A pandémia idején a szabadabb, természetközelibb életforma vonzotta az embereket, sokan a városi bezártság helyett a vidéki, de legalább az agglomerációs vagy a külvárosi területeket választották és tágasabb, kerttel rendelkező ingatlanokban rendezkedtek be a mindennapi életre. A fővárosból kitelepülők főként Pest megye, Fejér megye, Komárom-Esztergom megye, illetve a Velencei-tó és persze a Balaton környékén található településekről ingázással, szerencsésebb esetben távmunkával könnyedén teljesítették a mindennapokat – ismertette lapunk megkeresésére Benedikt Károly, a Duna House PR és elemzési vezetője. Hozzátette, a rezsicsökkentés bejelentése és a megugró infláció, az élelmiszerárak és az üzemanyag drágulása azonban némiképp változtatott ezen a trenden. A pandémia alatti tömeges kiköltözési hullám alábbhagyott, a magas rezsiszámláktól tartva többek elgondolkodtak a visszaköltözésen, hiszen például egy rezsibarát panellakásnak még mindig kiszámíthatóbbak a fenntartási költségei, mint egy családiháznak.
Megfizethető, kiszámítható fenntartású, és viszonylag gyorsan értékesíthető – így jellemezhetők mostanában a panellakások
Fotó: Kovács Tamás / MTI
Alacsony fenntartási költségük miatt a lakótelepi panellakások iránti kereslet még mindig viszonylag nagy, így a Duna House novemberi értékesítési adatai alapján elmondható, hogy a panellakások eladásának tekintetében az előző hónap adataihoz mérten is tovább gyorsult a piac, országosan átlagosan 53 napba telik értékesíteni ezt az ingatlantípust. Ami az árakat illeti, idén novemberben a Duna House tranzakciós adatai alapján megállapítható, hogy az előző évhez mérten emelkedett a vidéki panellakások átlagos négyzetméterára. Keleten 396, nyugaton 505 ezer forintba kerül átlagosan egy házgyári lakás négyzetmétere – ismertette Benedikt Károly.
Ami a téglalakásokat illeti, Kelet-Magyarországon közel 315 ezer forint a téglaépítésűek átlagos négyzetméterára, az alku mértéke nyolc százalékra emelkedett. Nyugaton 362 ezer forint volt az átlagos négyzetméterár, a tulajdonosok átlagosan hét százalékot hajlandóak engedni az eladási árból az alku során.
Benedikt Károly kérdésünkre kitért rá, a rezsiváltozás bejelentését követően a kereslet átcsoportosult a kedvezőbb energetikájú, alacsony fenntartási költségű ingatlanok irányába, miközben a piacon egyre több a korszerűsítésre váró otthon. Aki nem azonnal szeretne költözni, könnyebben vállalja a felújítási munkálatokat és ha ügyesen alakítja az alku folyamatát, a végére még akár jobban is járhat, ha kiváló állapotú ingatlan vásárlása helyett bevállalja a modernizálást.
Felértékelődő csok a hitelpiacon
Az ingatlanpiaccal együtt változott a hitelpiac is – mutatott rá Benedikt Károly. Az emelkedő kamatkörnyezet, az infláció és alapvetően az élet drágulásának eredményeként az év végére többen letettek otthonteremtési terveikről, vagy a tervezetthez képest kisebb összeget tudnak csak felvenni. A vásárlások körülbelül harmadához igényelnek lakáskölcsönt. A jelzáloghitel-piac változását a Credipass szakértői által közvetített hitelügyletek adatai egyértelműen alátámasztják. Az átlagos hitelnagyság Budapesten és Kelet-Magyarországon 5-6 százalékponttal csökkent, egyedül nyugaton vettek fel nagyobb összegű kölcsönt az ügyfelek, itt 5 százalékponttal emelkedett az átlagos hitelnagyság az októberi és novemberi adatok szerint az előző negyedévihez képest. Az elemző kiemelte, a zöldhitel hozott jelentős keresletet.
Felértékelődött ugyanakkor az államilag támogatott konstrukciók szerepe. Amíg a harmadik negyedévben az ingatlanvásárláésok alig negyedéhez adtak be CSOK igényt a Credipass országos adatai szerint, addig a negyedik negyedévből rendelkezésre álló adatok alapján a hitelügyletek 79 százalékában igényelték a hitelfelvevők a családi otthonteremtési támogatást is jelzáloghitelük mellé. A CSOK-os hitelfelvevők arányának emelkedése arról árulkodik, hogy az otthonteremtés a változások ellenére sem elkerülhető – húzta alá Benedikt Károly.
Borítókép: Reuters / Marko Djurica
