Január elejével megszűnt annak a kormányhatározatnak a hatálya, amely szerint a pénzintézetek a járvány miatt a jegybanki alapkamat plusz 5 százalékos – aktuálisan 5,75 százalékos – teljes hiteldíjmutató (THM) érték mellett nyújthattak fogyasztási hitelt ügyfeleiknek. Az intézkedés hatására lényegében beállt a hitelkártyapiac, s drasztikusan visszaestek például az áruvásárlási hitelek is, de a kínálati oldal sem törte magát. Ugyanakkor – bár személyihitel-hirdetést szép számmal láthattunk – a döntés ellenére nem igazán rohamozták meg a bankokat az ügyfelek személyi hitelért sem, ezt jól mutatja, hogy
az elmúlt év novemberéig a pénzintézetek 314 milliárd forint értékű személyi hitelt tudtak kihelyezni, szemben a 2019. évi 523 milliárd forintot meghaladó összeggel.
Mindezt úgy, hogy az év első három hónapjában még magas fokon pörgött a személyi hitel (a 11 havi teljesítmény 40 százaléka köthető az első negyedévhez), ám azóta egyetlen hónapban sem haladta meg a 30 milliárd forintot a személyikölcsön-kibocsátás. Arra, hogy nyolc hónapon keresztül ilyen alacsony legyen a hitelfolyósítás, legutóbb 2016. szeptember és 2017. április között volt példa.
A THM-plafon bevezetésének másik eredménye az lett, hogy a személyi hitelek esetében megtört a végig fix hitelek egyeduralma:
míg 2019-ben az első tizenegy hónapban folyósított hitelek 98,4 százaléka éven túli kamatperiódussal rendelkező (jellemzően végig fix) hitel volt, addig tavaly a kölcsönök 55,8 százalékát változó kamatozású konstrukcióban nyújtották a bankok.
Ez még akkor is visszalépés, ha ezeknek a hiteleknek a túlnyomó többsége olyan kölcsön volt, ahol a jogszabály alapján rögzített induló hitelköltség után 2021 januárjától a futamidő hátralévő részére fix kamatozást kínáltak az ügyfeleknek.
A teljes cikket a VG.hu-n olvashatja
