Minden évben negyedévente gyorsjelentéseket ad ki a hatóság a hazai közbeszerzésekről, tisztán látni mindenkinek érdeke – kezdte tájékoztatóját Kovács László, a Közbeszerzési Hatóság elnöke, akinek ígérete szerint negyedévente adnak nyilvános tájékoztatást. Néhány lényeges szempontot kiemelve az elnök elmondta, átrendeződött a közbeszerzések piaca. Már nem az építési beruházásokból van a legtöbb, kiegyenlítődtek, lényegében harmadolódtak az arányok az árubeszerzések és a szolgáltatás-megrendelések javára. Értékben is kiegyenlítődés történt, szintén nagyjából harmadolva az arányokat, az orosz-ukrán háború okozataként (elszálló energia és nyersanyagárak) az építési beruházásokat, amelyek a közbeszerzések több mint felét adták, át kellett ütemezni.
Kovács László kiemelte, egy közbeszerzésre 2021 első negyedévében 6,6, tavaly ugyanekkor 6,5, idén pedig már 7,4 ajánlat érkezik átlagosan egy eljárásra, ami bizonyíték a versenyre. Visszaszorultak az egyajánlatos közbeszerzések – itt Kovács László kiemelte, kétféle számítási módszer létezik ennek megállapítására, mivel egy ajánlat keretén belül több szerződést is lehet kötni. A 38 százalékról (2021 és 2022 első negyedév átlaga), 2023 első negyedévére 34 százalékra csökkent az egyajánlatos közbeszerzések aránya az Európai Bizottság által is alkalmazott módszer szerint. Az elnök kérdésre válaszolva hangsúlyozta, a szerződések évek óta átláthatóak, az ilyen irányú észrevételek nem szakmai, hanem politikai alapúak.
Zöld közbeszerzések
Bár nem kötelező a környezetvédelmi szempontok figyelembevétele, népszerűsítő programokat, szakmai támogatást nyújt a Közbeszerzési Hatóság ezek alkalmazásához – ismertette Kovács László, bízva abban, hogy mindez az ajánlatkérők és a szakemberek tudatosságát növeli. A hatóság feladatául is kapta ezt a programot, 2021 és 2022-höz képest (átlagosan 11,2 százalék) 14,3 százalékra nőtt a zöld közbeszerzések aránya.
Borítókép: Kiss Annamarie Hajdú-Bihari Napló