Az európai országokon belül Norvégiában és Ukrajnában is alacsonyabb volt a villamos energia bruttó végfelhasználói ára a lakosság számára októberben, mint Magyarországon, de uniós összevetésben Magyarország maradt a legkedvezőbb pozícióban. A földgáz is a hazai lakosság számára volt a legolcsóbb az EU-ban, míg Európa egészében Ukrajnában.
Az adatok a finnországi VaasaETT havonkénti elemzéséből származnak, és tulajdonképpen nem országokra, hanem csak azok fővárosaira vonatkoznak a helyi adóhatóságoktól kapott számokból kalkulálva.
Elképesztően szórt az uniós rezsi értéke
Az árampiacon a vizsgált 33 főváros lakossági áramtarifáin belül nyolcszorosnál nagyobb eltérések is voltak, de a legolcsóbbnak számító Kijevet is figyelembe véve a különbség tizenkétszeres volt. Az áram Dublinben (48 eurócent kilowattóránként), Londonban, Berlinben és Rómában került a legtöbbe. A budapestieknek 9,61 eurócentes egységárat kellett fizetniük, ennél az uniós átlag több mint két és félszer volt nagyobb: 25,90 eurócent. Az európai átlag kicsit alacsonyabbra, 24,22 eurócentre jött ki. Az átlagosnál a kelet-európai országok közül csak a cseh, a lett és az észt fővárosban volt magasabb a lakossági áram bruttó ára. Bár az októberi kiskereskedelmi áramárak viszonylag stabilak voltak, a lakossági tarifákat egyéb, részben szabályozási tényezők azért itt-ott megmozgatták.
A koppenhágai háztartások például a tarifán belüli elosztási díj növekedése miatt fizettek 7 százalékkal magasabb árat, mint egy éve, a dublinieknek kiszámolt egységárat az energiaadó tolta fel 4 százalékkal, a vilniusiakét pedig magának az áramnak a drágulása növelte 3 százalékkal.
A cikk teljes terjedelmében a Világgazdaság oldalán olvasható
