Tizenöt gyerek jár csoportonként a Budapesti Montessori Általános Iskola és Gimnázium osztályaiba. Juhász Edit igazgatónő személyes sikere az iskola alapítása: még állami iskolában tanítva jött rá, hogy másképp szeretné tartani az órákat. „Már igazgató-helyettes voltam, amikor találkoztam egy hirdetéssel, hogy „reformiskola igazgatót keres”. Jelentkeztem és az ottani igazgató-helyettessel rögtön megtaláltuk a hangot” – meséli. Itt dolgoztunk együtt másfél évet, majd megalapítottuk ezt az iskolát. „Célunk, hogy önmagukat képviselni tudó, cselekedeteikért felelősséget vállaló, helyes értékrenddel bíró, a társadalom számára hasznos embereket neveljünk és oktassunk. Ennek elérése érdekében Maria Montessori reformpedagógiájára építettük fel iskolánkat, amely hatékonyan segíti a diákok képességeinek fejlődését és önálló gondolkodásra ösztönzi őket” – fogalmazott Juhász Edit. Az alsó tagozatban osztályonként 26 fő helyett itt csak 15-en vannak, de ez felsőben is megmarad, azaz a 37 helyett is ennyi diák tanul együtt. Az igazgatónő azt mondja, az állami Montessori intézményekben nehezebb tartani az alacsony létszámú csoportot, de egyébként mindenben hasonló elveket követnek, mint ők.
Fókuszban a saját képességek
„Míg a hagyományos pedagógiát alkalmazó iskolákban a gyermekek többsége képességei alatt teljesít, a Montessori nevelés célja minden egyes gyerek képességeinek maximális fejlesztése” – fogalmazott Stefán Mariann, a Magyarországi Montessori Egyesület elnöke. A Montessoriban ezért a jegyeket, rosszabbul sikerült dolgozatokat is javítani lehet. „Az iskolák visszajelzése, hogy a Montessori óvodákból jött gyerekek kitűnnek érdeklődésükkel, kreativitásukkal, probléma meglátásukkal, segítőkészségükkel, önállóságukkal gondolkodásban és cselekvésben egyaránt” – mondja Stefán Mariann. Az iskolákban és az óvodában is a nap csendgyakorlattal indul, egyfajta ráhangolódással az aznapra. „Megbeszélik az elmúlt nap eseményeit, eredményeit, majd a 4 alsós csoport óránként váltva matek, nyelvtan, környezet és ének-zene órákon vesz részt. Majd az ebéd, a testnevelés óra és a délutáni készség órák, mint technika és rajz következnek” – mutatja be a kicsik napirendjét az igazgatónő. Az önálló és élethosszig tartó tanulásra készít fel a Montessori – vallja. A tanárokkal a diákok saját problémákat is megbeszélhetnek, amelyek befolyásolhatják a tanulmányi eredményeiket.
Mindenkivel egyénként foglalkoznak, de előnyben senkit nem részesítenek, a tanulásban mindenki a saját ütemében halad egy témakörön belül. „Itt meg tudjuk teremteni, hogy a legkiválóbb képességű diákok jóval előrébb járjanak egy tematikában és saját képességeikhez igazodó, számukra kihívást jelentő feladatokat kapjanak, ugyanakkor pedig a gyengébb képességűek, vagy azok, akik valamilyen diszfunkcióval rendelkeznek, szintén megtalálják a számukra érdekes tematikát. A tanár tudja garantálni, hogy fenntartja például egy hiperaktív vagy figyelemhiányos gyerek érdeklődését is. Mindezt persze nagyban támogatja a Montessori környezet-kialakítás és az eszközök is” – fogalmazott Juhász Edit. Az oktatás persze úgy zajlik, hogy a leggyengébb képességű tanuló is elérje a NAT szerinti 40 százalékot. Az önellenőrzés minden Montessori feladatvégzés alapvető feltétele, nem javítanak pirossal be a munkafüzetekbe sem, a megoldó kulcs végig a gyerekeknél van – a gyerek abból is tanul, ha „úgymond puskázik” – mondja a Montessori elveket Olaszországban elsajátító Puxler Andrea tanító néni. Ők úgy adaptálták a Montessori módszertant a nagyobbak számára, hogy névre szóló gyakorló füzeteket alakítottak ki. A Montessori oktatás a közös munkával, az egyéni feladatmegoldás előkészítésével kezdődik. Vannak kötelezően és ajánlottan elvégzendő feladatok (eszköz, feladatlap), valamint szabadon választott feladatok is. Tanítványaik Budapest vezető egyetemein folytatják tanulmányaikat, és kiválóan állják meg a helyüket. Fontosnak tartják, hogy stabil, jól hasznosítható tudást adjanak a diákoknak.
Időszerű eredmények
Mint Stefán Mariann fogalmazott, Maria Montessori pedagógiájának időszerűsége napjainkban egyre növekvő; helyességét a legújabb tudományos kutatások is igazolják, jóllehet alapjait közel száz éve teremtette meg. Az olasz pedagógus és pszichológus, Dr. Maria Montessori a múlt század elején értelmi fogyatékos és gyenge képességű gyerekek fejlesztésével foglalkozott, módszereit később óvodás korú egészséges gyerekeknél is alkalmazta. Kikísérletezte, hogy a gyerek első hat évében, milyen különleges eszközöket kell használni ahhoz, hogy a leghatékonyabban fejlődjön teste és gondolkodása. Ezért az általa kitalált játékokba gondosan becsempészte a tanulás lehetőségét, amelyek egymásra épülő sorrendisége ma is hozzátartozik a módszer sikeréhez. Gyakorlati megfigyeléseit és pedagógiai meggondolásait, újításait antropológiai, fiziológiai és biológiai elméletekkel is alátámasztotta. Jelenleg a módszer világszerte reneszánszát éli. Ennek egyik oka, hogy a személyiség olyan értékeit kívánja fejleszteni, amely gyorsan fejlődő társadalmunkban első rendű fontosságú: problémamegoldó gondolkodás, sokoldalú kreativitás, az együttműködés képessége, a különböző népek kultúrájának megismerése és értékelése, a békés egymás mellet élés feltétele, a természet szeretete, a környezet védelme.
Bővül a Montessori intézmények száma
A magyarországi Montessori intézmények száma az Egyesület ismeretei szerint nagyjából 175, ezek többsége óvoda. Iskolából is van több, főleg állami intézmények egy-egy osztálya tanul Montessori elvek szerint. „Ilyen a Battyányi téri, a Keveháza utcai, vagy a Hugonai Vilma Általános Iskola, utóbbi azért nevezetes, mert ahogyan Olaszországban Montessori Mária az első női orvos volt, úgy az intézmény névadója az első magyar orvosnő volt. Zalaegerszegen működik magánintézményként, de állami iskolában Kecskeméten és Kiskőrösön is tanulhatnak Montessori szemléletben a gyerekek” – mondta Stefán Mariann. A Montessori Iskolák fenntartói több országban egyházak voltak, itthon az alapítványi és állami fenntartás a jellemző. Az alapítványi keretek között működő Budapesti Montessori Általános Iskola és Gimnázium célja, hogy tagiskolákat alapítsanak vidéken és a budai oldalon, például az agglomerációban. A Magyarországi Montessori Egyesület minősíti az intézményeket, hogy 5 évig használhassák a Montessori óvoda vagy iskola elnevezést. „Annyi bizonyos, hogy a Montessori –intézmények száma egyre nő, mert sokan remélik, hogy módszere korunk legfontosabb nevelési problémáihoz tud segítséget nyújtani” – írja Stefán Mariann az egyesület weboldalán.
Tiszteld a gyermeket!
Montessori pedagógiájának alaptézise „a gyermek tisztelete”. Maria Montessori szerint minden gyermekben él a cselekvési vágy és a világ megismerésének igénye. „Biztosítani kell számukra a spontán, szabad tevékenység lehetőségeit, a megfelelő környezetet. A gyerekeket motiválni kell: amit az első hat évben megalapozunk, az fog visszaköszönni felnőttként. Ekkor dől el, mennyire lesz gondoskodó, gondolkodó és problémamegoldó valaki” – fogalmazott Stefán Mariann. Ahogyan Maria Montessori is vallotta, a két legfontosabb, a felnőttek viselkedésének és gyerekekhez való viszonyának megváltoztatása, a másik pedig a tárgyi környezet teljes átalakítása oly módon, hogy minden eszköz a tanulást segítse. Montessori azt állítja, a bajok fő forrása, hogy nem ismerik kellően a gyerekeket – ezért adta fő művének „A gyermek felfedezése” címet. Úgy vélte, a gyerekek mélyebb ismerete előfeltétele a hatékony pedagógia kialakításának.
