A The Wall Street Journal szerint a 18 éve a hatalomban lévő Putyin új politikai ciklusát a Nyugattal való egyre erősödő konfliktus jellemzi majd. A nyugati államok Oroszországot az amerikai elnökválasztásba való beavatkozással, Ukrajnában és Szíriában katonai kalandorkodással vádolják. Putyin az elmúlt években sikeresen építette újjá az orosz hadsereget és újra nagyhatalommá tette Oroszországot.
Az elnököt hat évvel ezelőtt – a Krím-félsziget elfoglalása előtt két évvel – 64 százalékkal választották meg. A mostani voksoláson javított ezen az eredményen. Putyin legerősebb kritikusa, Alekszander Navalnij nem indulhatott a választásokon. A hatóságok eltiltották ettől, mondván sikkasztás miatt eljárás folyik ellene. Navalnij szerint politikai motiváció áll az eltiltás mögött. Az ellenzéki politikus ugyanakkor aligha tudta volna még csak megszorítani is Putyint, támogatottsága jóval elmarad az elnökétől.
Moszkva és a Nyugat feszült viszonyában a legújabb gyújtópont egy Londonnak dolgozó orosz exkém, és lánya meggyilkolása. London szerint az oroszok állnak a merénylet hátterében, amit Moszkva cávol. A brit kormány 23 orosz diplomatát utasított ki az országból, válaszul az orosz kabinet szintén 23 brit diplomatát küldött haza. Vasárnap este Putyin “nonszensznek” nevezte a britek vádjait. Szerinte “elképzelhetetlen”, hogy az orosz választások és főleg a nyáron kezdődő labdarúgó vébé előtt bárki is kivitelezzen egy ilyen tervet.
A Trump-adminisztráció a múlt héten további szankciókat léptetett életbe orosz intézmények és 19 magánszemély ellen. A washingtoni vád szerint Moszkva beavatkozott az amerikai választásokba, továbbá folyamatosan kibertámadásokat intéz az amerikai energiarendszer, a vízellátás, a repülés, valamint feldolgozóipari üzemek ellen.
Putyin népszerűségét a nagyhatalmi, katonai manőverek mellett az is segítette, hogy az elmúlt években a gazdaság gyengélkedése ellenére javult az oroszok életszínvonala. A gazdasággal azonban sürgősen kezdenie kellene valamit, mert az alacsony olajárak szűkre szabják a költségvetés mozgásterét. A GDP tavaly épp csak kikecmergett a recesszióból. “Én hiszek Putyinnak, de a pénztárcám nem” – foglalta össze a helyzetet az amerikai lapnak egy 31 éves Putyin-szavazó.
Nyugati elemzők szerint Putyin csak nagyon óvatosan nyúlhat hozzá a gazdaság szerkezetéhez, mert ezzel megbillenthetné azt a hatalmi és befolyási egyensúlyt, amit ő maga alakított ki. A várható átalakítások közül is az egyik legnagyobb kérdés, hogy mi lesz az Alkotmánnyal, amely szerint Putyin nem indulhat hat év múlva egy újabb elnöki ciklusért. A problémát 2008-ban úgy oldották meg, hogy az elnök miniszterelnökként vezette az országot, majd 2012-ben ismét indult az elnöki posztért.
