Az agytröszt szerint a foglalkoztatás növekedése a munkaerőpiacon a kereslet és kínálat viszonyának átrendeződését eredményezte: míg korábban sok potenciális munkavállaló versenyzett kevés munkahelyért, addig mára sokszor már a munkáltatóknak kell versenyezniük a munkavállalókért. Ennek eredményeként, valamint a 6 éves bérmegállapodásban foglaltaknak köszönhetően 2018 első tíz hónapjában a nettó bérek az alkalmazottak körében átlagosan 11,6 százalékkal nőttek, ami az infláció hatását figyelembe véve is mintegy 8,5 százalékos reálbér emelkedésnek feleltethető meg. Ez a 2017-es folyamatok folytatódását jelenti, amikor is a bérek nominálisan átlagosan 12,9, reálértékben pedig több mint 10 százalékkal nőttek.
Aláhúzták: érdemes a bérek alakulását úgy időben, mint térben is szélesebb spektrumban vizsgálni. A reálbérek alakulását hosszabb távon vizsgálva az látható, hogy Magyarországon a nettó bérek az infláció hatását kiszűrve 2010 és 2018 között 38,1 százalékkal nőttek, míg a családi -6% -4% -2% 0% 2% 4% 6% 8% 10% 12% adókedvezményt is figyelembe véve a bővülése meghaladta a 43 százalékot. Ez annak fényében lehet különösen is jelentős eredmény, hogy 2002 és 2010 között a nettó átlagbért reálértéken csak 13,3 százalékkal sikerült emelni.
Európai Uniós összehasonlításban látható, hogy a régiós bérek növekedése felülmúlja az uniós átlagot, egy lassú, de határozott felzárkózási folyamat tehát megkezdődött – a Századvég közleménye szerint erre szükség is van. Hozzátették: míg az Európai Unióban a bérek átlagosan csupán 2,4 százalékkal nőttek 2017-ben, addig Magyarországon 10 százalékot meghaladó ütemben, ami a második legnagyobb növekedés az unióban.
A think tank arra is kitért, hogy a bérek dinamikus növekedése összhangban áll más makrogazdasági mutatókkal is:
– A kiskereskedelmi forgalom volumene az év első 10 hónapjában 6,3 százalékkal növekedett, ami nominálisan 9,8 százalékos növekedést jelent.
– A belföldi szálláshelyeken a magyar háztartások 9,8 százalékkal költöttek többet, mint egy évvel korábban.
– A fogyasztás mellett nőttek a megtakarítások is: a háztartások pénzügyi eszközeinek állománya 9,7 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit 2018 III. negyedévének végén, ami a pénzügyi eszközök tranzakciónak 55 százalékos bővülését jelenti.
