A termőföld hektáronkénti átlagára elérte az 1,6 millió forintot tavaly, ami 11 százalékos drágulás az előző évhez képest az Agrotax Kft. legfrissebb elemzése szerint.
A szántóterületek árai még magasabbak, tavaly átlagosan 1,72 millió forintért lehetett venni, ami az előző évihez képest 10,93 százalékos emelkedést jelent.
A közlemény szerint az Agrotax ötödik éve adja ki az éves országos termőföldpiaci körképet. A cég szakemberei kiemelték, hogy
tavaly sem tört meg a csaknem 30 éve tartó áremelkedési trend, ugyanakkor az alacsonyabb árazású régiókban nagyobb volt a drágulás mértéke, mint a drágább területeken.
A tavaly értékesített termőföldek között a korábbi évekhez képest a piaci átlagárhoz viszonyítva több szélsőségesen alacsony, illetve túlzóan magas áron megkötött ügyletre figyeltek fel az Agrotax szakértői. A szúrópróbaszerűen elvégzett vizsgálataikból kiderült, hogy
olyan földértékesítésnél alakulhat ki extrém ár, ahol a jövőben nem mezőgazdasági művelést terveznek vagy az ár nemcsak a termőföldre, hanem a rajta lévő építményre is vonatkozik.
Az adatbázist a szélsőséges árazásoktól megtisztították, és így az elemzés több mint 56 ezernyi szántó, gyep, erdő, gyümölcsös és szőlőművelésű földterület tavaly kifüggesztett adás-vételi szerződésén alapult.
Tavaly 1 millió forint alatt az ország egyetlen részén sem cserélt gazdát termőföld.
A legtöbbet, hektáronként 1,91 millió forintot a Dél-Alföldön, míg a legkevesebbet, hektáronként 1,24 millió forintot Észak-Magyarországon kértek a földért. Megyei rangsorban a legdrágábbak a Budapesthez tartozó földek, ahol az ár hektáronként 3,13 millió forint volt. Zalában a legolcsóbb a föld, hektáronként 1,17 millió forint.
Az Agrotax a kereslet miatt a drágulás megállására a következő időszakban sem számít. Az igényeket az osztatlan közös területek idén várható szabályozása révén a piacon megjelenő területek sem elégítik majd ki, mert Magyarországon még tart a fenntartható birtokrendszer kialakulása
– fejtette ki a közlemény szerint Sáhó Ákos, az Agrotax Kft. ügyvezetője.
A haszonbérleti díjak is emelkedtek, a szántóknál hektáronként évi 72 097 forintra, 13 százalékkal az előző évhez képest. A legmagasabb díj a Dél-Alföldön volt, évi 81 ezer forint hektáronként, de meghaladta az ár a 70 ezer forintot az Észak-Alföldön, a Dél-Dunántúlon és a Közép-Dunántúlon is. A legalacsonyabb, 60 ezer forintos hektáronkénti átlagos haszonbérleti díj a nyugat-dunántúli területeknél alakult ki.
.
Borítókép: Nagymacs határában olyan 35 hektáros területen végez őszi mélyszántást Barna Márton gépkezelő, ahol korábban őszibúza termett, jövőre pedig kukoricát vetnek. (MTVA/Bizományosi: Oláh Tibor)
