A kormány 2028-ig kitekintő konvergenciaprogramja rögzíti azt a gazdaságpolitikai célt, amely az államadósság belföldi finanszírozásának erősítéséről szól, így az állampapírpiacról is szól. Az állampapírok aránya az elmúlt években az adósságkezelési stratégiával összhangban 20-25 százalék körül alakult a teljes adóssághoz viszonyítva.
A program sikerességét mutatja, hogy a hozamkörnyezet megemelkedésének visszafordulása ellenére a lakossági állampapírok népszerűsége töretlen maradt. A kedvező konstrukciók és az ezekhez kapcsolódó szolgáltatások eredményeként a lakossági állampapírok állománya a 2010. végi 436 milliárd forintról 2023 végére tízezermilliárd forint fölé emelkedett.
A finanszírozásban betöltött megnövekvő szerepével párhuzamosan a lakosságnak kifizetett kamat is érdemben emelkedett, várhatóan a bruttó hazai termék (GDP) mintegy 1,6 százalékát teszi ki 2024-ben, ami érdemi növekedés az előző évi értékhez képest.
A konvergenciaprogram elemzése rámutat arra, hogy a lakosság a kamatjövedelmeket jellemzően újra befekteti. Ez javítja a háztartások vagyoni helyzetét és oldhatja a fogyasztást visszafogó óvatossági motívumokat. Amennyiben a lakossági állampapírok után járó kamatjövedelmek egy részét nem fektetik be újra, a kifizetés ezen része érdemben növelheti a keresletet és végső soron az államnak is többletbevételt generálhat. A potenciális növekedési hatását jól szemlélteti, hogy a háztartások részére nyújtott állami kifizetés a belföldi fogyasztási kiadások arányában is jelentős.
Annak több mint három százalékát teszi ki, valamint a kifizetés több mint kétszerese a 2022. év eleji személyijövedelemadó-visszatérítésnek.
Az elmúlt évek eredményei alapján megállapítható, hogy az állampapíroknak a háztartások finanszírozásában betöltött kulcsszerepével egészségesebbé vált az államadósság szerkezete.
A teljes cikk itt olvasható.
Fotó: Kallus György / Világgazdaság
