Márciusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 577 900, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 398 000 forint volt. A bruttó átlagkereset 16,6 százalékkal, a nettó átlagkereset 16,5 százalékkal magasabb volt, mint egy évvel korábban – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) jelentéséből.
Az első negyedévben a bruttó és a kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset egyaránt 10,8, a kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset 10,9 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest.
A magas, mintegy 25,2 százalékos infláció miatt a reálkereset 6,9 százalékkal csökkent. A kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset mediánértéke 305 900 forintot ért el, 15,7 százalékkal felülmúlta az előző év azonos időszakáét.
– A háború és a szankciók káros hatásai sem törték meg bérek nominális növekedési trendjét, az egy évvel ezelőtti szinthez képest 16,6 százalékkal keresnek többet a dolgozók, míg 2010-hez képest pedig több mint 2,8-szoros emelkedés látható. Egy munkavállaló 2010-hez képest 375.400 forinttal többet vihet haza – hívta fel a figyelmet kommentárjában a Gazdaságfejlesztési Minisztérium.
A tárca közleménye szerint bár a reálkereset márciusban 6,9 százalékkal mérséklődött, a Kormány azonban ebben a nehéz helyzetben is mindent megtesz azért, hogy megvédje a munkahelyeket, letörje és egy számjegyűre csökkentse a szankciós inflációt, ezzel újra növekedési pályára állítva a reálkereseteket. Ennek érdekében a kiskereskedelmi üzletekben júniustól elindul a kötelező akciózás, júliusban pedig az online árfigyelő rendszer.
– A Kormány intézkedései eredményesek: a bérek folyamatosan emelkednek, az infláció tetőzött és trendszerű csökkenésnek indult, továbbra is 4,7 millióan dolgoznak, a regisztrált álláskeresők száma pedig történelmi mélyponton van – mutatott rá a minisztérium.
Regős Gábor, a Makronóm Intézet vezető közgazdásza szerint a keresetek alakulásában nem történt nagy meglepetés. Márciusban ugyanakkor jelentősen szétnyílt az olló a költségvetésben és a vállalati szférában adott béremelések között: amíg a költségvetési szerveknél az átlagos béremelés mindössze 10,4 százalék volt, addig a vállalatoknál 18,7 százalékot tett ki.
Az egyes ágazatok között jelentős eltérések látszódnak, ami vélhetően az egyének szintjén is nagy különbséget jelent: sokan lehetnek, akiknek egyáltalán nem nőtt a bére, míg lehetnek olyanok is, különösen az iparban, akiknek a reálkeresetük is emelkedni tudott. Ez a munkaerőért folytatott verseny eredménye. Látszik ugyanakkor az is, hogy az állami szférában is szükséges lenne a keresetek valorizálására.
A szakember a következő hónapokban sem számít jelentős változásra a keresetek alakulásában, a legtöbb cégnél a béremelés az év elején megtörtént. A reálkeresetek éves alapú változása az ősz folyamán már a pozitív tartományban lehet, párhuzamosan az infláció csökkenésével.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: Shutterstock)
