Még mindig nem fordítunk elég időt a feltöltődésre – ez a következtetés vonható le a Profession.hu idei, reprezentatív, 1000 fős online kutatásának eredményeiből, amelynek első verzióját 2014-ben készítette el az álláskereső oldal. A felmérésben résztvevők csaknem fele (48 százalék) kevésnek tartja a kivehető napjai számát, ami kedvezőtlen változást jelent a 2014 évi eredményekhez képest – hiszen akkor még csak 40 százalék vélekedett ugyanígy. Ehhez képest feltűnő, hogy a munkavállalók csaknem negyede (23 százalék) nem tudja kivenni az összes szabadnapját egy évben. Igaz, 2014-ben ezzel még közel harmaduk (31 százalék) volt így.
Visszavont szabadság
A válaszadók negyede (24 százalék) teljes mértékben, mintegy fele (53 százalék) döntően, egyötöde pedig kisebb részben, de meghatározhatja, hogy mikor szeretné kivenni a szabadságát. Összesen négy százalék az, akinek viszont semmilyen beleszólása nincs ebbe a kérdésbe.
Minimális mérséklődés látszik abban, hogy egyeseknek főnökeik nem engedik meg kivenni azokat a napokat, amelyeket maguk választottak. Erről a problémáról a válaszadók 49 százaléka számolt be az idei kutatásban, ezzel szemben 2014-ben ez még 53 százalékot tett ki. Minden ötödik alkalmazott (21 százalék) került olyan kellemetlen helyzetbe, hogy felettese ugyan engedélyezte a szabadságot a kívánt napokra, ám ezt végül visszavonta. Akik az ilyen vezetői döntésnek áldozatául estek, azokat aligha vigasztalja, hogy ez a mutató öt éve még közel 30 százalék volt.
Érdemi előrelépés történt a munka miatt kényszerű szabadság-megszakítások terén. A válaszadók 33 százaléka panaszkodott arra, hogy volt már ilyenben része, igaz az előző felmérésben ez még 41 százalék volt. A bennragadt napok száma kevesebb lett, ám a kutatásban résztvevők 17 százaléka a szabadnapjaik több mint 60 százalékát nem tudta felhasználni. Az ilyen esetek magyarázata jellemzően hasonló maradt az elmúlt öt évben: az egyik az elvégzendő munka mennyisége, a másik a helyettesítésük megoldatlansága.
Egyre népszerűbbek a hazai kempingek
Nagy változás állt be viszont abban, hogy az emberek hol töltik, és hol szeretnék eltölteni a pihenőidejüket. Számottevően visszaesett az otthon maradók aránya: az előző felméréshez képest tíz emberből négy ilyen van, ez öt éve még 60 százalék fölött volt. Jelentősen mérséklődött azok aránya is, akik belföldön, barátaiknál pihennek. Ha a vágyakat nézzük, legszívesebben külföldre mennének az emberek, ám ezt sokaknak nem jön össze, így belföldi hotelekben, apartmanokban töltik el szabadnapjaikat, sőt a jelek szerint egyre népszerűbbé válnak a hazai kempingek is.
A kutatás egyik érzékeny kérdése, hogy mennyien vannak azok, akik csupán papíron mennek szabadságra, vagyis valójában munkával töltik el ezt az időt is. Ezúttal a munkavállalók 41 százaléka azt jelezte, hogy már előfordult vele ilyen, ami számottevő fejlődés, hiszen öt évvel ezelőtti adatokhoz képest ez 12 százalékpontos csökkenés.
Borítófotó: Westend61, Getty Images
