A tavalyi fekete pénteken sok helyütt kongtak a plázák, az emberek szeretik az olcsó, sőt, a szuperolcsó ajánlatokat, verekedni azonban nem feltétlenül szeretnek az árukért. Sőt, az e-kereskedelem térnyerésével azt is megszokjuk, hogy inkább kifizetünk 1-2 ezer forintos kiszállítási díjat, minthogy órákat töltsünk az adott árucikk hajkurászásával, vagy éppen valami extra nehéz darab hazacipelésével. Ehelyett, ahogy a fekete péntekeken is szokás, csak kattintunk párat és várjuk a kiszállítást. Különösen azok a szerencsések, akik részben otthonról dolgoznak. Vagy ott vannak a csomagautomaták, amelyeket bármikor útba ejthetünk.
A lényeg, egész máshogyan vásárolunk ma már, mint öt-tíz éve, így nagyon kíváncsi leszek, hogy öt-tíz éve év múlva kellenek-e még plázák vagy egyszerűen elegendőek lesznek kisebb átadópontok és bemutatótermek . Ha így fejlődik az e-kereskedelem, mint eddig, akkor nagyon valószínű, hogy igazam lesz…
Mert mi is történt? Tíz év alatt tízszeresére nőtt a magyarországi e-kiskereskedelem a friss adatok szerint: nem kevesebb mint 545 milliárd forint volt 2017-ben a magyar online kiskereskedelem nettó forgalma. Ezzel először szárnyalta túl az 500 milliárd forintos lélektani határt. Május 31-el bezárólag a webáruházak is közzétették éves beszámolójukat a 2017. évről. Az eNET immár hagyományosan az Ecommerce Hungary konferenciáján publikálta a legfrissebb adatokat a hazai e-kiskereskedelemről. Ebből tudjuk, hogy tíz év alatt 46 milliárd forintról 545 milliárd forintra, több mint tízszeresére nőtt a hazai internetes kiskereskedelem.
2017-ben jelentős növekedést könyvelhetett el az online kiskereskedelmi piac, 27%-kal nőtt az interneten keresztüli értékesítés forgalma a megelőző évhez képest. A hagyományos kereskedelemből is egyre nagyobb szeletet hasít ki: 2017-ben már a teljes kiskereskedelem 6,2%-a online vásárlással történt. Ez azt jelenti, hogy három év alatt több mint másfélszeresére nőtt a kiskereskedelmen belüli aránya. Ha online vásárlásról van szó, verhetetlennek tűnnek a számítástechnika, szórakoztató elektronika, ruházat és sportruházat, játék és ajándék kategóriába tartozó termékek. Évek óta ezek a termékkategóriák érik el ugyanis a legnagyobb online forgalmat. Az ötödik legnagyobb online forgalmat elérő kategória ezúttal a lakberendezés lett, ezzel hátrébb szorítva a korábban TOP 5-ben szereplő háztartási gépeket és fehérárut.
Továbbra is a futárszolgálatos kiszállítást és a készpénzes utánvétes fizetési módot nyújtják a webáruházak a vásárlóiknak a legnagyobb arányban. A megrendelések összértékének 73%-át a futárszolgálatok és a webáruházak saját futárai kézbesítették 2017-ben. A csomagok kifizetése pedig többségében (még mindig) utánvéttel történt: a megrendelések összértékének 47%-át készpénzben – noha ez a fizetési mód a legkevésbé biztonságos, ha online vásárlásról van szó; 10%-át bankkártyával fizették a futároknak.
Mind az online vásárlók száma, mind a vásárlási gyakoriság folyamatos növekedést mutat az elmúlt években. 2015 óta 900 000 fővel bővült az interneten vásárlók száma idehaza, ebből csak az elmúlt egy évben 300 000 fővel. A magyar online vásárlók azonban nem csak a hazai webáruházakat kedvelik. Még figyelemreméltóbb, hogy a külföldi webáruházak kínálata és csábító árai egyre több online vásárlót csalogatnak sikerrel. 2015 óta 1,5 millió főről 2,7 millió főre nőtt a külföldről is vásárlók száma Magyarországon, ebből csak az elmúlt egy évben fél millió fővel gyarapodott ez a tábor. Ennek okán az eNET idén először becsülte meg, hogy vajon milyen értékben vásárolhattak magyar internetezők külföldi webáruházakból összesen egy év alatt. 2017-ben a magyar online vásárlók hozzávetőlegesen 400 milliárd forint forgalmat generálhattak külföldi webáruházakban, ami megközelíti a 2016. évi teljes hazai online kiskereskedelem forgalmát (427 milliárd forintot). Így az interneten összesen közel 1000 milliárd forintot költöttek el a magyar online vásárlók csak a tavalyi évben. És habár ez nem mind a hazai e-kereskedőknél csapódott le, őket is – sőt az egész magyar gazdaságot – nagymértékben érinti.
Az eNET januárban készült kutatásában tett várakozások, miszerint a november-decemberi forgalom arányában csökkenés várható, beigazolódni látszik. Jóllehet a teljes e-kiskereskedelmi forgalom szépen bővült, az utolsó két hónap aránya elmaradt az egyel korábbi évitől. Míg 2016-ban a megrendelések értékének 31%-át adta a november-decemberi forgalom – vagyis a Black Friday és a karácsony – tavaly az év vége a teljes évi forgalom 27%-át tette ki.
Az eNET előrejelzése alapján a következő években is az eddig megszokott gyorsnak tekinthető növekedési trendek fogják jellemezni itthon az e-kiskereskedelmet, és öt év múlva a hazai internetes kiskereskedelem akár két-két és félszeresére nőhet, meghaladva ezzel az 1000 milliárdos belföldi forgalmat.
