Az Intel a közelmúltban jelentette be, hogy 30 milliárd eurót fektet európai kapacitásainak a bővítésébe. Ennek első lépéseként a németországi Magdeburg mellett építenek egy üzemet, 17 milliárd euróért. Az amerikai gyártó a következő tíz évben 80 milliárd eurós programot hajt végre a gyártási és a kutatás-fejlesztési területen. Az érintett államok: Franciaország, Olaszország, Lengyelország, Belgium, Spanyolország. Az írországi gyárat, amely jelenleg régebbi generációs félvezetőket állít elő, 12 milliárdos beruházással bővítik; az üzembe az 1989-es alapítása óta összesen 34 milliárd eurót fektettek.
Pat Gelsinger, az Intel vezérigazgatója közölte:
több tízmilliárd eurós támogatásra számítanak az uniótól, illetve annak tagállamaitól.
A berlini kormány már jelezte is, hogy a magdeburgi üzem építését több milliárddal segítik. Hasonlóan nyilatkoztak a franciák is: egy Párizs környéki technológiai klaszter fejlesztéséhez járulnak hozzá. Az amerikai cég itt hozza létre európai kutatás-fejlesztési központját; ezer kutató dolgozik majd a mesterséges intelligenciához kötődő projekteken és a csúcsminőségű csipek kifejlesztésén. Olaszországban egy 4,5 milliárdos beruházás keretében félvezető-csomagoló és -összeszerelő üzem épül, részben az új német gyár által előállított alkatrészeket használják majd itt fel. A magdeburgi gigalétesítmény a tervek szerint 2027-ben áll üzembe – két nanométeres vagy még annál is kisebb csipeket gyártanak majd itt. A nagy félvezető-előállítók, az Intel, a tajvani TSMC és a Samsung tervei szerint 2025 tájékán fog rendelkezésre állni az ilyen szupercsipek készítéséhez szükséges technológia.
Az amerikai társaság az elmúlt években meglehetősen lemaradt nagy ázsiai riválisai mögött, most azonban – kihasználva a globális csiphiányt, valamint azt, hogy Európa végre hajlandó komoly összegekkel is támogatni az ágazatot, hogy csökkentse a keleti félvezetőgyártóknak való kiszolgáltatottságát – igyekszik behozni a hátrányát és újra a világ élvonalába kerülni.
A befektetők azonban mintha nem lennének teljesen meggyőződve arról, hogy ez sikeres lesz. A részvények árfolyama 25 százalékkal zuhant a múlt év eleje óta, amikortól Gelsinger átvette a vállalat irányítását. A vezérigazgató szerint viszont a Wall Street rövid távú gondolkodása miatt következett be az esés. „Nem hagyjuk, hogy a negyedéves jelentésekben gondolkodó pénzügyi központ irányítsa a céget” – jelentette ki.
Az EU politikai vezetői is észbe kaptak, mikor a pandémia következtében kialakult a globális hiány, szétszakadtak az ellátási láncok. Az öreg kontinens részaránya a világ feldolgozóipari termelésében 10 százalékra esett. Ezt az évtized végéig szeretnék ismét feltornázni a duplájára. Ugyanakkor az ágazat európai vezérigazgatói nincsenek meggyőződve arról, hogy Brüsszel a helyes úton jár. Szerintük nem a legfejlettebb technológiára kellene gyúrni, amelyet okostelefonok és -szerverek esetében használnak, hiszen földrészünkön kevés készül ezekből. Sokkal hasznosabb lenne az európai ipar, feldolgozóipar számára kevésbé intelligens csipeket gyártani, s elsősorban a gép-, az autóipar igényeinek a kielégítésére koncentrálni. Ezen a területen nem a legfejlettebb technológiát alkalmazzák, viszont elsődleges az energiatakarékosság és a megbízhatóság. Így a kapacitások és a kutatások tekintetében is ezt kellene szem előtt tartani. Ellenzik azt is, hogy az EU egy amerikai céget támogat hatalmas összegekkel. Érthetően az az álláspontjuk, hogy inkább a helyi gyártókat kellene dotálni.
A korábbi generációs csipek előállításának a bővítése abból a szempontból is hasznosabb lenne, hogy már rövidebb távon megoldhatná az európai feldolgozóipar ellátási problémáit. Az Intel által Magdeburgban gyártani tervezett félvezetőket elsősorban az elektromos autók következő nemzedékeihez és az önvezető gépkocsikhoz használják majd.
A teljes cikk a Figyelő legfrissebb számában olvasható!
