Éves szinten több mint tízezer tonnányi terméket érinthet az egyszer használatos műanyagok küszöbön álló magyarországi tilalma. A környezetvédelmi szervezetek által üdvözölt döntés több iparágat is sürgős lépéskényszerbe hoz. A csomagolószakma érdekképviselete úgy látja, a száműzendő anyagok egy részének van megfelelő alternatívája. A szükséges technológiaváltást a kormány is támogatná.
Szerdán kezdhet tárgyalni és a héten akár már dönthet is az Országgyűlés egyes egyszer használatos műanyagok betiltásáról. A Semjén Zsolt által benyújtott törvénytervezet elfogadása esetén Magyarországon 2021. január 1-től tilos lenne egyebek mellett az eldobható műanyag étkezési eszközök, valamint a könnyű és nagyon könnyű, ezen belül a biológiailag lebomló műanyagból készült hordtasakok forgalomba hozatala.
Az érintett termékek volumene kapcsán Nagy Miklós, a Csomagolási és Anyagmozgatási Országos Szövetség (CSAOSZ) főtitkára úgy számol:
A tilalom, ha a most ismertté vált formájában vezetik be, a hazánkban évente forgalomban lévő 350 ezer tonnányi műanyag csomagolásnak a 2-3 százalékát érinti. Ez évi 7-9 ezer tonna, de tekintve, hogy a koronavírus-járvány miatt gyakoribb lett az ételkiszállítás és több műanyagzacskó is fogy, 2020 végére ez a szám jelentősen nőhet, bőven elérheti a kétszámjegyű tartományt.
A főtitkár hozzátette, az oxidatív úton lebomló műanyagok, valamint a polisztirol alapú ételdobozok, étkezési eszközök tilalma ellen a szakma sem emel kifogást, mert ezeknek léteznek optimális helyettesítői.
A súlyosan környezetterhelő műanyagok kiváltása 90 százalékban papírral, kisebb részben pedig komposztálható műanyaggal történik
– avat be az alternatívákba Markos András, a Hesse Trade Kft. ügyvezetője. A szigorodó szabályoknak megfelelő gyártósorokat forgalmazó cégnél is előbbiben látják a megoldást, berendezéseik újrahasznosított hulladékpapírból is képesek olyan csomagolásokat és evőeszközöket előállítani, amelyek maguk is újrahasznosíthatók.
A száműzés előtt álló anyagok kapcsán a kormány is az alternatívák gyártását javasolja. Boros Anita, az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára a törvénytervezet ismertetésekor elmondta, a tiltás körébe vont termékeket gyártó cégeknek 2020-tól kezdve évente 5 milliárd forintot biztosítanának technológiaváltásra, gépek beszerzésére.
A javaslat elfogadása esetén azonnali, új megoldásokra szoruló szektorok között a CSAOSZ-főtitkár példaként a gyorsétkezdéket, az étel-házhozszállítással, cateringgel, italautomatákkal foglalkozó cégeket, valamint a vásárlóknak osztogatott zacskók miatt az áruházakat említette.
(Borítókép: Dragosh Co, PuzzlePix/Shutterstock)
