Lassult, de így is tizenegy éves csúcs közelében maradt az euróövezeti vállalatok hitelezésének növekedési mutatója júliusban.
Az Európai Központi Bank (EKB) csütörtökön közzétett havi jelentése szerint
éves összevetésben 7,0 százalékkal nőtt a nem pénzügyi vállalatok hitelezése, lassult a júniusi 7,1, illetve a csúcsot jelentő májusi 7,3 százalékhoz képest.
Tavasszal, amikor az euróövezeti gazdaságot megbénította a koronavírus-járvány, a vállalatok igyekeztek minden lehetőséget megragadni, a hitelkeretek lehívásától kezdve az állami segítségen át az EKB által biztosított rendkívül olcsó hitelek felvételével, csakhogy biztosítsák fizetőképességük megőrzését.
Ugyanakkor az euróövezeti bankok lakossági hitelezése 3,0 százalékkal bővült júliusban, csakúgy mint az előző három hónap mindegyikében. Ez azt jelezheti, hogy a különböző állami programok féken tartják a munkanélküliséget és a háztartások pénzügyi veszteségeit.
A szűken értelmezett M1 pénzmennyiség, amely az azonnal felhasználható pénzt és a látra szóló betétek egyenlegét jelenti, tavaly júliushoz képest 13,5 százalékkal nőtt, gyorsult az ütem az előző havi 12,6 százalékhoz képest.
A tágabban értelmezett M3 pénzmennyiség, amely az M1 mutató mellett tartalmazza a határidős betéteket és a takarékleveleket is, éves összehasonlításban 10,2 százalékkal nőtt a júniusban mért 9,2 százalékos emelkedés után. Elemzők 9,2 százalékot vártak júliusra.
Ámbátor az M3 pénzmennyiség növekedési üteme a múltban általában a gazdaság teljesítményének alakulását vetítette előre, az utóbbi hónapokban tapasztalt rendkívül erős ütem jórészt az EKB rekordnagyságú pénznyomtatására vezethető vissza.
(Borítókép: A nap utolsó sugarai, a bankszektor és az Európai Központi Bank (EKB) épülete tükröződnek a Main folyó vizében. Hessen, Frankfurt, Németország, 2020. április 28. (Boris Roessler, Europress/AFP)
