Az egy főre jutó GDP a gazdasági fejlettség egyik mutatószáma – ugyanakkor nem az egyetlen, mely alapján érdemes megítélni egy ország fejlettségét. Az Eurostat adatai alapján a magyar és a román egy főre jutó GDP 2022-ben egyaránt az Európai Unió átlagának 77%-án állt. Mindkét gazdaság jelentős fejlődést és felzárkózást mutatott az elmúlt évtizedben az uniós átlaghoz: Magyarország egy főre jutó GDP-je 2010-ben még az uniós átlag 66%-án állt, a román pedig 53%-on.
Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány szerint érdemes megnézni ugyanakkor a gazdasági szerkezetben való különbségeket. Európa legtöbb országában 2022-ben a GDP legnagyobb részét a fogyasztás tette ki, a GDP-n belüli arány 50% felett állt az országok túlnyomó többségében. Az Európai Unió átlagát vizsgálva a fogyasztás részaránya a GDP-n belül 52,3% volt 2022-ben. Az országokat rangsorba állítva megláthatjuk, hol támaszkodik leginkább (akár extrém módon is) a gazdaság a fogyasztásra, és hol kisebb mértékben, vagyis hol jobban diverzifikált (több lábon álló) a gazdasági szerkezet.
Románia esetében kiemelkedő a fogyasztás GDP-n belüli aránya, 2022-ben 63,4% volt, míg Magyarország esetében diverzifikáltabb gazdaságot láthatunk. Románia olyan országokkal van egy csoportban, mint Koszovó, Görögország, Szerbia és Portugália, ahol a jövedelem tetemes részét elfogyasztják. Míg Magyarország a lista másik végében szerepel, Svédországgal, Dániával és Hollandiával nagyjából egy kategóriában, ahol az egyéb tényezők, például beruházás miatt, kisebb a fogyasztás arányaiban vett színvonala.
Magyarországon a fogyasztás a GDP felét teszi ki, az uniós átlagnál is alacsonyabb annak részaránya, mellyel az európai rangsor második felében helyezkedünk el. Tehát hazánk kevésbé függ a fogyasztástól a GDP szempontjából, mint a legtöbb európai ország.
Itt fontos kiemelni néhány tényezőt. Először is, a nyugati országok, mint például Dánia, Hollandia vagy Norvégia esetében az alacsonyabb fogyasztási arány a GDP-n belül nem jelenti azt, hogy ott kevésbé lenne jelentős a belső fogyasztás vagy ott nem lenne hangsúlyos fogyasztói társadalom. Hanem a GDP szerkezetét tekintve – a fogyasztáson kívül – más tényezők szerepe is fontos, mint például a külkereskedelemé. Az 1. ábrából is látszik, hogy míg Koszovó, Észak-Macedónia vagy épp Szerbia strukturálisan importra épít (a nettó exportjuk negatív), abból fedezi fogyasztását (magas a sérülékenysége); addig Dánia, Hollandia vagy épp Norvégia nettó exportőr, fontos és erős részei a világpiacnak. Ezek azért is fontos tényezők, mivel a GDP-n belüli részarányok robusztusak, az adott gazdaság szerkezetéről, kialakult struktúrájáról árulkodnak, hosszú távon is viszonylag stabilak, több évnek/évtizednek kell eltelnie kismértékű változás esetében is.
Magyarországra a beruházás-orientáltság jellemző, mivel a beruházások GDP-hez mért aránya 2022-ben 34% volt, mellyel az EU-n belül elsők voltunk, míg Európa-szinten Törökország (35,1%), Észak-Macedónia (35%) és Koszovó (34,8%) előzött meg. Románia esetében a beruházás-orientáltság szerényebb, mindösszesen 26,8%-os. A két ország között jelentkező nagyjából 7%-os különbség komolyabb következtetések levonását teszi lehetővé a versenyképesség és a jövőbeli növekedési mozgásterek szempontjából. Ráadásul a beruházások GDP-n belüli részaránya 2013 és 2022 időhorizontján nagyjából 13%-os növekedést mutat, amely kimondottan erőteljes transzformációként értelmezhető.
Összességében az látható, hogy a hazai GDP szerkezete több lábon áll, stabil belső fogyasztással, növekvő beruházási súllyal, illetve külkereskedelmileg nyitott gazdaságként a globális piaci folyamatok szerves részei vagyunk.
