Bár a koronavírus-járvány okozta sokkból kezd már új egyensúlyra beállni a lakáspiac, de még messze van a pandémia előtti szint. Az idén ugyanis 135 ezer lakás eladására lehet számítani a mostani kilátások szerint, ami azért még elmarad a 2019-ben elért közel 160 ezres adásvételtől.
Az élénkülés viszont nem hozott jelentős áremelkedést, ez abból is látható, hogy eladásra kínált lakások és házak eredetileg meghirdetett árát sok tulajdonos mérsékelte – derül ki az ingatlan.com legújabb elemzéséből.
„Ma már országos szinten nem lehet tempós áremelkedésről beszélni, hiszen a vásárlóerő számos városban, lokációban elérte a maximumot.
Többek között Budapesten, ahol a 2014-ben kibontakozó lakáspiaci boomtól kezdve jelentős drágulás ment végbe, majd az áremelkedés nagyon lelassult 2019 második felében és a pandémia megjelenésekor. Sok tulajdonos belátta, hogy a túlárazott lakóingatlanokat már egyáltalán nem lehet eladni, mert nem végtelen a fizetőképes kereslet. Ha viszont engednek az árból, hamarabb jöhet vevő, ami elengedhetetlenül szükséges, ha az eladók azért árulják a lakásukat, mert ők maguk is költözni szeretnének” — mondta Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.
A társaság adatai szerint a tavaly és az idén eladásra kínált budapesti lakások 80 százalékánál csökkentették az eredeti árat az árváltozást végrehajtó tulajdonosok.
Ez rekordszintet jelent, ugyanis a 2016-2019 közötti időszakban 70 százalék alatt maradt az arányuk. Tavaly és az idén az érintett eladók átlagosan 4,3-4,5 százalékkal mérsékelték az árat egy-egy árcsökkentés során. Egy 45 millió forintos ingatlannál ez több mint 2 millió forintot jelent, és ekkor még ott van az esetleges további alku lehetősége.
Balogh László hozzátette: “A töretlen és lendületes drágulás idején is azért többségben voltak azok, akik mérsékelték az adott ingatlan kínálati árát, de a tavalyi és idei 80 százalékos arány már egyértelmű jele annak,
hogy sok lakás annyira túl volt árazva, hogy esély sem mutatkozott az eladásukra.”
A szakember azt mondta, hogy a fővároson kívüli piacon némiképp más a helyzet. A megyei jogú és a kisebb városokban a tavaly a járvány hatás miatt emelkedett az árcsökkentő eladók aránya, de az idén már visszaállt a korábbi, 70-75 százalékos szintre. A községekben egyre nagyobb a kereslet, és a drágulásnak is van még tere, idén ugyanis az árat változtató tulajdonosok több mint 40 százaléka idén emelt, miután meghirdette az ingatlant. Tavaly viszont csak 30 százalékuk tett így.
A községek eredményében szerepet játszik a falusi csok, amelynek keretében állami támogatással lehet vásárolni vagy korszerűsíteni az ottani ingatlanokat. Emellett a nyaralótérségekben lévő községek népszerűsége jelentősen élénkítette a települések ingatlanpiacát.
(Borítókép: A Corvin negyed 2021.06.23. Budapest. (fotó: Havran Zoltán, Magyar Nemzet)
