A 2016-tól évente 18-33 százalékkal bővülő albérletpiaci kereslet tavaly elérte a plafont Budapesten és a vidéki nagyvárosokban, 2019-ben ugyanis nem volt komolyabb emelkedés – közölte az ingatlan.com.
Az albérletkínálat viszont folyamatosan bővült, négy év alatt összesen 40 százalékkal.
Ma egy kiadó lakás a fővárosban 30 nap alatt talál bérlőt, a megyei jogú városokban pedig 36 nap alatt, ez növekedést jelent a korábbi évekhez képest.
Elérte a plafont az albérletpiac a keresletet tekintve: tavaly már nem volt növekedés az előző évhez képest, szemben a korábbi évek tempós növekedésével, 2016 óta ugyanis évente 18-33 százalékkal fokozódott a kereslet – derül ki az elemzők legfrissebb összeállításából, amely közel 400 ezer hirdetés adatai alapján négyéves távlatban vizsgálta Budapest és a legnagyobb vidéki városok albérletpiacán a kereslet és a kínálat alakulását, a kiadási idők változását.
Hány nap alatt jön a bérlő?
Balogh László, a vezető gazdasági szakértő elmondta, hogy a kereslettel ellentétben a kínálat nem tetőzött, sőt fokozatos bővülést mutat Budapesten és a megyei jogú városokban, köztük a legnagyobb egyetemvárosokban. 2016-hoz képest mára 40 százalékkal nőtt, 2019-ben pedig 13 százalékos volt a bővülés az előző évhez képest. A kínálat növekedésében a korábbi évek a befektetési célú lakásvásárlásai is szerepet játszanak.
„Bár a turizmus felívelése miatt a kiadó ingatlanok egy része nem jelent meg az albérletpiaci kínálatban, mert lakáshotelként üzemeltették, sok befektető azonban a hosszú távú kiadást választotta” – fogalmazott a szakember.
Az ingatlan.com elemzése szerint az elmúlt négy évben némiképp növekedett a kiadási idő. Budapesten 2016-ban átlagosan 25 nap alatt talált bérlőre egy lakás, 2017-ben és 2018-ben egyaránt 28 nap kellett ehhez, tavaly pedig 29 napra volt szükség.
Közben a megyei jogú városokban a kiadási idő a 2016-os 29-napról 2019-re 36 napra nőtt. Balogh László szerint lényegében a kiadási idő szerény mértékű emelkedése összefügg a kínálat bővülésével, a bérlők ugyanis szélesebb palettáról válogathatnak.
Most nagyjából egy hónap alatt lehet bérlőt találni.
„A kiadási idő várhatóan nem fog komolyabb mértékben növekedni, mert a tulajdonosoknak veszteséget jelent, ha üresen áll a lakás, így ezeket még olcsóbban is érdemesebb kiadni. Igaz, vannak olyan tulajdonosok, aki még abban az időszakban keresik az új bérlőt, amíg a régi még ott lakik az ingatlanban” – fogalmazott az ingatlan.com szakembere.
Bérleti díjak, diákok, hitelek, kamatok
Az oldal a bérleti díjak változását is megvizsgálta annak apropóján, hogy napirendre került az albérletpiacon az egyik legjelentősebb keresletet biztosító egyetemisták számára elérhető diákhitel összegének esetleges emelése – részben a lakbérek emelése miatt.
A budapesti kiadó lakások átlagos bérleti díja 165 ezer forint volt január végén, a megyei jogú városokban pedig ugyanez 100 ezer forintot tett ki, ami 10, illetve 11 százalékos emelkedésnek felel meg éves szinten.
Ugyanakkor több népszerű budapesti kerületben már megállt a drágulás. Összességében a bérleti díjaknál továbbra is emelkedés látható, de jóval lassabb ütemű a drágulás, mint az elmúlt években.
Trencsán Erika, az ingatlan.com csoporthoz tartozó money.hu vezető pénzügyi szakértője a diákhitelről azt mondta, hogy ez az egyik legkedvezőbb konstrukció a teljes magyarországi hitelpiacon.
A szabad felhasználású diákhitel kamata jelenleg közel 2 százalék, a törlesztést pedig csak akkor kell elkezdeni, ha vége a diákéveknek.
Jelenleg havi 70 ezer forint a Diákhitel1 maximális összege, ami Budapesten és a többi egyetemvárosban sem elég a bérleti díjakra, ezért a maximális hitelösszeg növelés ebből a szempontból indokolt lehet.
