A magyarországi pénzintézetek aktívan figyelik a Liborral kapcsolatos híreket, és fel vannak készülve, hogy átváltsák az érintett állományukat – derül ki a VG banki körkérdéséből.
Felkészültek a magyarországi pénzintézetek a londoni bankközi referencia-kamatláb, a Libor kivezetésére, de hogy pontosan mit használnak majd helyette, akörül még vannak kérdőjelek. Mint ismert: a ma használatos 35 Libor-kamatláb döntő része 2021. december 31-én megszűnik. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) ezért a múlt héten vezetői körlevélben figyelmeztette a pénzintézeteket, hogy csökkentsék a Libor használatának való kitettségüket, és erről megfelelő időben tájékoztassák ügyfeleiket.
A bankoknak a Libor-kamatlábról valamilyen más rátára kell átállniuk, de az ügyfelek az idegen pénznemben fennálló tartozásukat forintra is átválthatják.
Az MNB júniusi adatai szerint a háztartások devizaalapú hitelállománya elenyésző, mindössze 26,7 milliárdnyi, de háztartási devizabetét még jelentős, 1728 milliárd forintnyi. A nem pénzügyi vállalatoknál már más a helyzet: ott 3497 milliárd forintnyi devizahitel- és 4013 milliárd forintnyi devizabetét-állomány volt júniusban.
A CIB Bank a kommunikációs osztálya által küldött válasz szerint 2021 első negyedévétől figyelemmel kíséri a Libor-kamatok megszűnésével kapcsolatos információkat. Az elmúlt hónapban alakult munkacsoportja az anyabankkal, az Intesa Sanpaolóval és a hazai intézményekkel tartja a kapcsolatot, azonban a teljes körű jogi szabályozói háttér még nem áll rendelkezésre. A banknak egyébként már hosszú évek óta stratégiai célja a forintalapú finanszírozás, így a Liborhoz kötött állománya viszonylag kicsi. Ügyfeleinek több lehetőséget ajánl majd: fix, azaz a hitel- vagy betétperiódus végéig szóló rögzített kamatlábat, devizanemváltást,
illetve a létrejövő „alternatív” változó kamatlábakat is, például a CHF Libor helyett a Saron, az EUR Libor helyett az Euribor használatát.
A lapnak nyilatkozó UniCredit Bank is átfogó projektet indított a Libor-kamatok megszűnésének kezelésére. A Libor-referenciakamat megszűnése a banknál csak a svájcifrank-devizát érinti, az USD Libor 2023 közepéig elérhető lesz. Ezekben a devizákban az UniCredit bank kitettsége elhanyagolható, lakossági ügyfél nem, csak vállalkozás érintett. Az alternatív referenciakamatok a bank szerint nem minden szerződéshez felelnek majd meg struktúrájukban. Azokat a szerződéseket, amelyeknél nem lesz megfelelő referenciamutató, egyesével kell átdolgozni.
Az MKB Bank még nem hozott nyilvános döntést a kérdésben, míg a K&H Bank azt közölte, hogy minimálisan van kitéve a Libor-kamatoknak, amelyek a hitelállományának kevesebb mint az egyezred részét érintik. A pénzintézet közölte, hogy az Európai Bizottság készíti elő azt a szabályozást, amely az idén a leginkább érintett CHF Libor-szerződéseket kezelné. Ez egyértelműsítheti a helyettesítést – írta a K&H.
A pénzintézeteknek számos lehetőségük van a Libor megszűnése után:
átállhatnak például az Euriborra, más, elfogadott amerikai vagy külföldi kamatlábra, de éppenséggel valamelyik alapkamatra is
– húzta alá Regős Gábor, a Századvég makrogazdasági csoportjának vezetője. Kiemelte, hogy a lakosságnál már nem nagyon van devizaalapú hitelállomány, így őket valószínűleg kevésbé érinti majd az átállás. Vélhetően azonban a bankoknak egyébként is csak kis része használhatta a Libort a korábbi manipulációk miatt, így az átállás is csak szűk kört érint.
Vass Péter, a Magyar Bankszövetség főtitkár-helyettese a VG-nek küldött válaszában azt írta:
az elmúlt hónapokban nemzetközi szakértők bevonásával segítették a tagintézményeket, hogy felkészüljenek a változásra.
A lakossági banki ügyfelek szerződései esetén – a 2015-ös forintosítás után – nem jellemző a Libor alkalmazása. A vállalati ügyfeleket a bankok megfelelően, a felügyelet által ellenőrzötten fogják tájékoztatni az átállásról. Az, hogy az egyes hitelintézetek milyen rátát használnak majd a Libor helyett, saját banki döntés. Az EU-ban az Euribor általános alkalmazása várható. A svájci frank esetében azonban az Európai Bizottság valószínűleg rendelettel fogja meghatározni az új kamatmutatókat. A további devizák kapcsán a nemzetközi pénzpiaci központokban országonként létrejött nemzeti szakmai bizottságok dolgozzák ki a lehetőségeket.
(Borítókép: PuzzlePix/Shutterstock)
