Idén várhatóan a 850 millió dollárt is elérheti Európában a drónokból származó kereskedelmi árbevétel, és ez az összeg 2025-re elérheti a 3 milliárd dollárt. Ezen a piacon szeretne jelentős szereplő lenni Magyarország, a technológia rohamos terjedése, és a benne lévő lehetőségek kiaknázása miatt idén május elején az Innovációs és Technológiai Minisztérium vezetésével megalakult a Drón Koalíció, amelynek a Széchenyi István Egyetem is alapítója. Az intézmény a drónok felhasználási területeit, és az ahhoz szükséges specializálásukat kutatja és fejleszti.
Becslések szerint 2025-re napi 27 ezer drón repül majd a magyar légtérben.
Szauter Ferenc, a Széchenyi István Egyetem Járműipari Kutatóközpontjának központvezetője a VG.hu-nak elmondta,
a mezőgazdaság, a közlekedés, a logisztika és a hadiipar terén juthat nagy jelentőség a dróntechnológiának, de ehhez a megfelelő képzéseknek is el kell indulnia.
A győri székhelyű egyetemen egyébként már van szakmérnöki képzés, amely egyrészt a drónok szakszerű kezelését, másrészt a képfeldolgozást oktatja. Az intézményben nagyjából 40 fő foglalkozik pilóta nélküli légijárművekkel, vagy hozzájuk kapcsolódó technológiával, az akkumulátoroktól a kommunikációs rendszerek fejlesztéséig. Az egyetem dróntechnológiai laborjában a fejlesztések mellett vizsgálják az eszközök elektromágneses kompatibilitását és immunitását, vagyis hogy mennyire zavarják a környezetüket, és fordítva.
Magyarországon a felsőoktatási és kutatóintézetekben jelenleg nagyjából kétszázan foglalkoznak drónok, vagy hozzájuk kapcsolódó technológiák kutatásával.
A szakember meglátása szerint először a mezőgazdaság, majd a logisztika területén hoznak nagy fejlődést a drónok, az agrárcégek már most használják az új technológiát, de néhány éven belül minden második gazdaság használja majd, mert minden eddiginél hatékonyabbá teszi a növénytermesztést.
A nagy dróngyártókkal nehéz versenyezni, ugyanakkor a speciális drónok esetében megjelenhetnek olyan gyártók Magyarországon, vagy a régióban, amelyek nemzetközi szinten is meghatározó szerep juthat. Ezt támogatja a ZalaZone-on kialakított tesztterület is – emelte ki Szauter Ferenc. Hozzátette, Magyarország a szoftveres, főként járműirányítás és képfeldolgozás területeken érhet el kiugró eredményeket, illetve a speciális drónok gyártásában is nagy lehetőségei vannak. A kutatóközpont vezetője lapunknak elmondta, az egyetemen megalakult Digitális Fejlesztési Központtal közösen több mint tíz szakmai partnerrel működnek együtt, és évi 4-5 ipari megrendelőnek dolgozik az intézet, és folyamatosan nő az érdeklődés.
(Borítókép: Pixabay)
