Gazsi Zoltán (Fotó: Eisberg)
A Covid-járványhoz kapcsolódóan a múlt év elején a kereskedelmi láncokban a hosszú lejáratú szavatosságú termékek iránti kereslet átmeneti növekedése, valamint az éttermek és a szállodák leállása jelentősen visszavetette az Eisberg eladásait. Az esztendő második felére ismét felpörgött a saláták iránti kereslet, és így 2021-et a pandémia előtti időszakéhoz közeli, 8 milliárd forintos forgalommal zárta a cég. A magyar piacon egyébként három évtizede jelen lévő társaság árbevételének közel 20 százalékát – főként Szlovákia és Csehország relációjában – az export teszi ki.
Mivel megnőtt a fogyasztói igény a sok összetevőt – például sajtot, húst, halat – magukban foglaló salátatálak széles választékára,
az Eisberg egy 2000 négyzetméteres bővítés részeként azt a megoldást választotta, hogy az allergént tartalmazó komponensekből álló tálakat a megszokott zacskós salátamixektől teljesen elszeparálva, külön üzemrészben készíti elő a csomagoláshoz.
A fenntarthatóság jegyében elkészült az épület tetején helyet kapott napelempark is, amely a vállalat áramellátásának a 20 százalékát fedezi.
Fotó: Eisberg
A cégvezető hozzátette: az időközben drasztikusan megnövekedett energiaárakat látva gazdasági szempontból is kiemelkedő az invesztíció jelentősége. Emellett pedig az idén folytatódik a nyersanyagraktár tavaly elkezdett bővítése, és egyéb fontos gépberuházások is tervben vannak.
„A múlt év közepétől drasztikus méreteket öltött a globális ellátási láncok összeomlása és a drágulás. A beszállítók áremeléseit nehezen lehetett kordában tartani: aki nem fogadta el az új tarifákat, annál azonnal leállították a szállítást, akár a jogi következményeket is vállalva. A legjobb példa erre a »rugalmasságra«, hogy a holland üvegházinövény-termelők közül sokan a korábban jó áron lekötött áramkvótájukat inkább nagy haszonnal továbbértékesítették, és átmenetileg felhagytak a növénytermesztéssel. Ennek egyik hatása pedig a paradicsom ellenértékének a jelentős növekedése lett” – érzékeltette a helyzetet Gazsi Zoltán, az Eisberg ügyvezetője.
A távol-keleti gyárleállások, a konténerhiány, a logisztikai nehézségek és a gyenge forint miatt a 2020-ashoz képest például 64 százalékkal emelkedett a fólia ára, több mint 50 százalékkal drágult a karton, amit az online rendelések csomagigénye generált.
Fotó: Eisberg
Az európai üzemek túlterheltek, gyakran az elfogadott áremelés ellenére sem tudják garantálni a megrendelt fólia- és kartonmennyiség határidős kiszállítását. A drasztikus gázáremelés a műtrágya ellenértékének a növekedésén keresztül is egész Európában érezteti az idén a hatását. A munkaerő-deficit miatt megnövekvő bérköltségek minden szektort érintenek. A fenti tényezők okán az Eisberg működése is jelentősen megdrágult, s a veszteség elkerülése érdekében kénytelen továbbhárítani a kiadásbővülés nagyobb részét.
A teljes cikk a Figyelő legfrissebb számában olvasható.
(Borítókép: Eisberg)
