Megkapták a német önkormányzatok azt a lehetőséget, hogy kitiltsák útjaikról a dízelhajtású autókat. A drákói szigorítást környezetvédelmi okokra hivatkozva hozta meg a német szövetségi közigazgatási bíróság. A taláros testület érvelése szerint ezeknek a járműveknek nagy a károsanyag-kibocsátása.
A környezetvédelmi szempontok hangsúlyozása ugyanakkor rögtön más megvilágításba kerül, ha alaposabban megvizsgáljuk a rendelkezésre álló adatokat. Kutatások bizonyítják, hogy a legújabb dízelhajtású autók nitrogén-dioxid kibocsátása már nagyon kicsi, szén-dioxid kibocsátásuk pedig jóval alacsonyabb a benzines autókhoz képest. Sőt, a légszennyezés elenyésző hányadáért felelősek a belső égésű motorral felszerelt autók. Ezt erősítette meg Erdélyi Péter, a Magyar Gépjárműimportőrök Egyesületének (MGE) elnöke is, aki szerint a belső égésű motorral felszerelt autók csupán a károsanyag-kibocsátás mintegy 10 százalékáért felelnek. Kiemelte, hogy a lakossági fűtéstől kezdve, a különféle erőműveken át, de még a polgári repülés és a hajózás is nagyobb hányadát képezi a légszennyezésnek, mint a gépjárművek összessége. Emlékezetes, hogy a németek az atomerőművek betiltásával csak azt érték el, hogy a fosszilis energiahordozók bányászatának környezetszennyezése az "egekbe szökjön". Nem kifejezetten a németekhez kapcsolódik, csupán érdekesség, hogy egy 2009-es tanulmány szerint a világ 16 legnagyobb hajója együttesen jobban szennyezi a környezetet, mint a Földön forgalomban lévő összes gépjármű.
A mostani ítélet azért is tűnik túlzónak, mert több német példa is bizonyítja, hogy a levegő minőségét a dízelmeghajtású járművek teljes tiltása nélkül is lehet javítani. Nemrég írtunk Mönchengladbach városról, amely az egyik legszennyezetebb levegőjű német város volt, de egy komplex programnak köszönhetően sokat javult a város levegője.
Erdélyi Péter kérdésünkre elárulta, hogy a fentiek tükrében a dízelek mostani kitiltása sokkal inkább politikai, mintsem környezetvédelmi döntésként értelmezhető. Emellett az egyszerűbb megoldás is a döntéshozók részéről. Erre is figyelmeztet Erdélyi, aki hangsúlyozza: az autózást és az autógyártást a legegyszerűbb szabályozni és manipulálni. Gondoljunk bele, milyen hatással lehet a német bíróság mostani döntése a dízelautó tulajdonosokra és a gyártókra. Előbbiek számára egyik napról a másikra nagyot fog zuhanni négykerekűjük értéke, és – Andreas Korbmacher tanácsvezetői bíró verdiktje szerint – kártérítést sem követelhetnek. A gyártóknak pedig a motorok átalakítása miatt fájhat a feje, ami több milliárd eurós terhet ró a nyakukba. Ráadásul eddig is rengeteg pénzt fordítottak arra, hogy a dízeles meghajtású motorok megfeleljenek az uniós normáknak. A dízelautók száműzésével rengeteg munkahely is veszélybe kerül. Mintha a szabványokat előíró uniós bürokraták direkt támasztanának teljesíthetetlen feltételeket, hogy "titokban" az elektromos autók és az e-mobilitás felé terelje az embereket. De jó ez így?
Az autózás átalakulása elkerülhetetlennek tűnik, ugyanakkor számos kérdés merül fel még az átalakulással kapcsolatban. Például, hogy az elektromos autók milyen hatással lesznek a jövő károsanyag-kibocsátására. Erdélyi Péter szerint a kérdés megválaszolásához három tényezőt kell figyelembe venni. Egyrészt megfigyelhető egy ellentmondás: amellett, hogy fejlesztik az elektromos autókat, ugyanúgy engedik importálni a régebbi típusú kocsikat, legyen az dízeles vagy benzines. Másrészt kérdéses az energia előállításának módja is. Felhívja a figyelmet arra, hogyha nem zöld módon állítják elő az elektromos áramot, akkor majdnem ugyanakkora károsanyag- kibocsátás képződik, mintha a benzines vagy dízeles meghajtású kocsit használnánk. Az akkumulátorokról pedig még nem is beszéltünk, amelyek gyártása és lemerülésük utáni tárolása szintúgy problémák tucatját veti fel – hangsúlyozta a szakértő. Az akkumulátorok miatt “a feltöltött elektromos autó parkolás során is folyamatosan szennyez". Nagy különbség ez, hiszen a belső égésű motorral működő autók csak akkor szennyeznek, ha éppen “puffogtatnak”- emeli ki a harmadik tényezőt Erdélyi Péter.
Végezetül kifejti, hogy az elektromos autók, illetve az ezzel kapcsolatos fejlesztések kifelejtik a vidéket a képletből. Ott ugyanis a kis hatótávolsággal rendelkező és macerásan feltölthető autók életképtelenné válnak.
Borítófotó: Balázs Attila/MTI
