Még a megmaradt hívek sem állnak ki Vona mellett
Egyre látványosabb a jobbikosok kiábrándultsága a Vona Gábor által képviselt irányvonalból. Pár nappal ezelőtt számolt be az Echo Televízió arról, hogy botrányt csinált egy volt jobbikos országgyűlési képviselő Vona Gábor Hajdú-Bihar megyei lakossági fórumán. A fórumon szóváltásba keveredett Vona Gáborral. Azt kérte számon rajta, hogy a Jobbik elnöke miért szúrta hátba a radikálisokat.
A legérdekesebb nem a felháborodott ex-jobbikos viselkedése volt, hanem a fórum többi résztvevője, akik csöndben hallgatták végig, hogy az általuk elvileg támogatott pártelnököt szidalmazzák. Mindez jól példázza a megmaradt jobbikos szimpatizánsok teljes kiábrándultságát, már ők sem hajlandóak kiállni és védelmükbe venni Vona Gábort.
Nem most kezdődött a mélyrepülés
Vona Gábor mélyrepülése már évekkel korábban elkezdődött, melynek a nyilvánosság számára is érzékelhető első jele Novák Előd kiszorítását követő tisztújító kongresszus volt. A 2016 májusi kongresszuson ugyan egyedüli jelöltként indult Vona, de a küldöttek csupán 80,5 százaléka szavazta meg őt újra pártelnöknek.
Az ilyen alacsony szavazati arány szinte példa nélküli a pártok között, általában akkor fordul elő ilyen, ha több politikus indul a pártelnöki pozícióért, vagy komoly belső konfliktusok feszítik szét a pártot, mint például az MSZP esetében.
A 2016-os esetből tanulva tavaly júniusban Vona elérte, hogy a vele elégedetlenek meg se jelenjenek a kongresszuson: összesen 388 küldöttnek kellett volna lennie, azonban csak 305-en vettek (78 százalék) részt, akiknek végül a 97 százaléka szavazott Vona Gáborra.
A párton belüli elégedetlenkedés nem csak a kongresszusokon vált egyértelművé, hanem az alapszervezetek sorozatos felbomlása, illetve a korábban a Jobbik holdudvarának számító személyek hangos tiltakozásai és elpártolásai is azt jelezték, hogy Vona körül fogy a levegő.
Mindez a pálfordulások tucatjainak eredménye
A törést Vona Gábor cukiságkampánya jelentette, melynek következtében mára odáig jutott a párt, hogy több kérdésben is beállt a balliberális tömb mögé.
Az egyik leglátványosabb fordulatot a bevándorlás kérdésében hajtotta végre Vona Gábor: az egyértelmű 2016 október 2-i népszavazási eredményt követően, szembe fordulva korábbi törekvéseivel, elszabotálta a kvótaellenes javaslatcsomagot. Ezt követően a néhány éve porig rombolásra és besózásra ítélt RTL Klub műsorában kijelentette: „kvótarendszer is fölmerült már ugye, hogy kvóták alapján szétosztjuk (megjegyzés: a bevándorlókat) és amíg ez mondjuk pár ezer emberről szól, addig azt mondom, hogy oké, lehet ezen gondolkodni”.
A következő komolyabb pálfordulás a Soros-hálózat kapcsán került előtérbe. A Jobbik még 2014-es választási programjában is arról írt a 46. oldalon, hogy „a kettős mércét alkalmazó, a rendőrséget, a rendvédelmi szerveket, az önkormányzatokat hátráltató, hamis színben feltüntető jogvédő szervezetek (TASZ, Helsinki Bizottság, Amnesty Int. stb.) ügynöki szervezetté nyilvánítását kezdeményezzük orosz minta alapján.”
De nem csak a választási programjaiban állt ki a Jobbik a Soros-érdekeltégekkel szemben. 2014 szeptember 16-án Volner János a DunaTV Közbeszéd című műsorában például arról beszélt, hogy szerinte „van egy olyan törpe kisebbség, aki alapvetően a hisztériakeltésből él a rendszerváltás óta Magyarországon. Ezek a bizonyos liberális értelmiségiek, ők látványosan rettegnek, ezért fizeti őket egyébként különböző forrásokból mondjuk Soros György”. Mindezt a csendőrség felállítása kapcsán mondta arra válaszul, hogy miért nem támogatja a baloldal a szervezet felállítását.
Annak fényében rendkívül érdekes ez, hogy manapság Vona szerint annak, aki fel meri hívni a figyelmet Soros György nyomásgyakorló hálózatára, üldözési mániája van.
Sőt legújabb kedvencének, Kálmán Olgának például azt mondta, hogy szerinte Soros György kapcsán a miniszterelnöknek „kényszerképzetei vannak”. Érdemes lenne talán erről a kérdésről az Országgyűlésben mellette ülő Volner Jánossal is eszmét cserélnie.
Jól mutatja, hogy mennyire eltávolodott a nemzeti oldaltól a Jobbik az is, hogy a kormány Stop Soros törvénycsomag-javaslata kapcsán a párt szóvivője újfent kétségbe vonta a Soros-terv létezését, elmebajnak nevezte a kormány tervét és azt, hogy évek óta kampánycélra használja a bevándorlást.
Ez a politikai út nem ismeretlen a magyar választók számára: az egykori MDF a 90-es években nemzeti pártként állt ki az ország érdekei mellett, ugyanakkor a 2000-es években folyamatosan közeledett a baloldalhoz, aminek hatására 2010-ben ki is esett az Országgyűlésből.
