A reálbérek növekedéséről Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára számolt be kedden az M1 aktuális csatornán.
Jász-Nagykun-Szolnok, Heves, Szabolcs-Szatmár-Bereg, valamint Nógrád megyében emelkedtek legjobban a keresetek a múlt esztendőben.
Ez azt jelenti, hogy folytatódott a bérfelzárkózás, amivel tovább csökkenhetnek a regionális különbségek hosszútávon. A kormány kezdeményezésére megkötött hatéves bérmegállapodásnak és a közszféra béremeléseinek köszönhetően nemzetgazdasági szinten 12,9 százalékkal nőttek a bruttó és a nettó bérek egyaránt 2017-ben, amelyre 2002 óta nem volt példa.
A nettó átlagbérek a családi kedvezménnyel együtt több mint 205 ezer forintra emelkedtek, és 54 százalékkal magasabbak, mint 2010-ben, ami jelentős részben az adócsökkentéseknek és a folyamatosan növekvő családi adókedvezménynek is köszönhető.
A közszférában a keresetek reálértéke – a közfoglalkoztatás hatását kiszűrve – tavaly átlagosan 10,4%-kal haladta meg az egy évvel korábbit, tehát folytatódott a közszférának a versenyszférához történő bérfelzárkózása.
A versenyszférában is érdemi reálbér-növekedés zajlott le az elmúlt évben, átlagosan 9 százalékos emelkedés volt megfigyelhető. A 2018. január elsejétől 8 százalékkal emelkedő minimálbér, a 12 százalékkal növekvő garantált bérminimum és a munkáltatói adók folytatódó érdemi csökkentése tovább segíti a magyar bérek régiós felzárkózását.
Borítófotó: Kiss Katalin munkavédelmi kesztyűket ellenőriz a győri Glovita Kesztyű Zrt. szövőgépcsarnokában 2018. február 19-én. A gyárépületet nemrég ipari műemléknek nyilvánítottak, ahol évente több mint hatmillió munkavédelmi kesztyűpárt állítanak elő nagyrészt külföldi piacra. (MTI Fotó: Krizsán Csaba)
