A héten a KSH egyetlen adattal, a februári munkaerőpiaci statisztikával jelentkezik, méghozzá pénteken. Januárban a foglalkoztatottak száma csak egy hajszálnyival maradt el a 4,7 millió főtől, miközben a munkanélküliségi ráta 3,9 százalékon alakult – mondta el a figyelo.hu megkeresésére Regős Gábor, a Makronóm Intézet szakmai vezetője. Hozzátette, a foglalkoztatás tartósan magas szinten tartózkodik, de az energiaválság miatt egyelőre tovább bővülni nem tud. Az energiaválság másik következménye, hogy az üres álláshelyek száma csökken, azonban az állásukat elvesztők jelentős része az adatok alapján el tud máshol helyezkedni. A munkanélküliségi ráta továbbra is alacsony, bár a júniusi 3,3 százalékos minimumot meghaladja. A pénteki adat fő kérdése, hogy a munkanélküliségi ráta átlépte-e a 4 százalékot, illetve hogy a foglalkoztatás tudja-e tartani korábbi magas szintjét – emelte ki Regős Gábor.
Az energiaválság miatt egyelőre megrkedt a foglalkoztatás bővülést, közel 4,7 millióan dolgoznak hazánkban Fotó: Licska Balázs LB Békés Megyei Hírlap
Csütörtökön közli a Pénzügyminisztérium a részletes februári államháztartási adatokat. A gyorsjelentésből tudjuk, hogy az év második hónapjában 1381,5 milliárd forintos deficit alakult ki az államkasszában, ami jelentős hiánynak tekinthető. Ebben vélhetően több tényező játszott szerepet: a 13. havi nyugdíj kifizetése, a vártnál alacsonyabban alakuló bevételek, a szokásosnál magasabb lakásfelújítási és lakásépítési támogatások, illetve a lakosság számára biztosított hatósági energiaárakból következő kiadások. A részletes adatközlésből azonban pontosabban is megismerhetők lesznek a februárban kialakult deficit összetevői.
Ami a nemzetközi piacokat illeti, az Eurostat adatközlései közül a hétfőn megjelenő januári termék-külkereskedelmi adatokat, a kedden megjelenő építőipari adatokat, valamint a csütörtökön megjelenő egy főre jutó, vásárlóerőparitáson számított 2022-es GDP-adatokat érdemes kiemelni Regős Gábor szerint.
Tavaly decemberben az Európai Unióból az Unió területén kívülre irányuló export értéke 10,3, míg az importé 8,5 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, miközben az év egészét tekintve a növekedés 17,9, illetve 41,3 százalékot tett ki, elsősorban az energiaárak emelkedése miatt. A deficit 2022 decemberében az egy évvel korábbinál 2,5 milliárd euróval kedvezőbben alakult, és így 12,1 milliárd eurón alakult, míg az év egészét tekintve az egy évvel korábbi 55,1 milliárd eurós többlet fordult át 431,2 milliárd eurós hiányba. A hétfői adatközlésből kiderül a külkereskedelem értékének januári alakulása, azaz hogy tudott-e tavaly decemberhez képest a hiány mérséklődni – ismertette a szakértő.
Ami a kedden megjelenő számokat illeti, 2022 decemberében az építőipar teljesítménye havi alapon az euróövezetben 2,5, míg az Európai Unióban két százalékkal csökkent, miközben az éves visszaesés 1,3, illetve 0,4 százalék volt, azaz az energiaválság nem csak hazánkban okozza az építőipar teljesítményének mérséklődését – mutatott rá Regős Gábor. Hozzáfűzte, az év egészét tekintve az ágazat teljesítménye ugyanakkor úgy az eurózónában, mint az Európai Unióban erősödni tudott, 2,3, valamint 2,6 százalékkal. Ezt az ütemet némileg meghaladta az ágazat hazai teljesítményének háromszázalékos teljesítménynövekedése. Azt már tudjuk, hogy Magyarországon az év első hónapjában a volumen éves alapon 3,6 százalékkal csökkent. Az új adatközlésből kiderül, hogy európai szinten a januári mérséklődés nagyobb vagy kisebb volt-e ennél.
Tavalyelőtt az egy főre jutó GDP vásárlóerőparitáson Magyarországon az uniós átlag 75,0 százaléka volt, míg Csehországban 91,6, Lengyelországban 77,1, Szlovákiában 69,4, Romániában pedig 74,1 százalékot tett ki. A csütörtöki gyorsbecslésből kiderül, hogy sikerült-e a tavalyi évben folytatni az uniós átlaghoz való felzárkózást, illetve hogy hogyan alakult az egyes országok fejlettségi rangsora.
Kedden és szerdán tartja soron következő ülését a Fed Nyílt Piaci Bizottsága. Bár a mostani döntés korábban lefutottnak tűnt, a Silicon Valley Bank elmúlt időszakban bekövetkezett csődje következtében már mégsem olyan egyértelmű. A döntéshozók korábban a 4,5-4,75 százalékos kamatláb további 50 bázisponttal való emelését jelezték előre, így a piac is ezt fogadta el irányadónak. Ugyanakkor a bankcsőd nyomán a várakozások átalakultak: a többség ennél kisebb, 25 bázispontos kamatemelést vár, de akad olyan elemző is, aki kamatvágást vagy változatlan kamatszintet valószínűsít. Tekintettel azonban arra, hogy a Fed részéről a bejelentettnél kisebb emelés a bankrendszer jelentős problémáinak beismerése lenne, ezért az 50 bázispontos emelés valószínűbbnek tűnik, a kérdés inkább az előretekintő iránymutatás tartalma lesz.
Nyitókép: Elnur, PuzzlePix/Shutterstock
