Újabb rekordokat hozott 2021 a lakossági megtakarításoknál: a Magyar Nemzeti Bank előzetes adatai szerint a háztartások pénzügyi eszközei-nek az állománya megközelítette a 76 ezer milliárd forintot az év végén, ami amellett, hogy új rekord, dinamikus, 11,3 százalékos bővülést tükröz a megelőző esztendő decemberéhez képest.
A betéteké a fő szerep
Az MNB adataiból ugyanakkor az is jól látszik, hogy a lakossági befektetők legnagyobb részének még mindig a készpénz és a folyószámlabetét jelenti az elsődleges megtakarítási formát, vagyis a hazai háztartásokra változatlanul a kockázatkerülés a jellemző, illetve sokan igyekeznek azonnal hozzáférhető helyen tartani a pénzüket. A lakosságnál lévő készpénz állománya például 2021-ben is tovább gyarapodott, az év utolsó negyedében már meghaladta a 6400 milliárd forintot, ami nagyjából 420 milliárdos – 7 százalékos – éves növekményt jelent. Az persze mindenképpen örvendetes fejlemény, hogy a háztartásoknál lévő készpénz mennyisége már közel sem nő olyan ütemben, mint a megtakarítások teljes volumene, ám az otthon tárolt bankjegyek még mindig jelentős szeletét adják a portfóliónak.
A betéteknél viszont az átlagnál is jóval gyorsabb, 13,7 százalékos ugrást mutat a jegybanki statisztika, a 14 ezer milliárd forintos határtól éppen elmaradó év végi mennyiség mellett.
A gyors növekedés pedig egyértelműen a számlákon lekötés nélkül tartott pénznek köszönhető, amelynek az állománya egyetlen esztendő alatt 18,5 százalékkal kúszott feljebb, megközelítve a 10 500 milliárd forintot. Eközben a lekötött betétek volumene mindössze 1,2 százalékkal nőtt egy év alatt, és picivel 3500 milliárd alatt járt decemberben. A lekötött betétek iránti szerény érdeklődés persze teljesen érthető az alacsony kamatok tükrében, ám a számlákon tartott nagy mennyiségű likvid pénz arra utal, hogy a szabad tartalékainak még mindig túl nagy részét hagyja befektetés nélkül pihenni a hazai lakosság.
A tranzakciók – tehát a frissen elhelyezett és a kivett összegek – egyenlegét nézve egyébként szintén az látszik, hogy a kisbefektetők már nem annyira preferálják a készpénzt, mint korábban. Az utóbbi esetében ugyanis a múlt év összességében 412,8 milliárd forintnyi pluszt hozott, miközben egy esztendővel korábban még 810 milliárd közelében járt az egyenleg. A betéteknél viszont egyáltalán nem volt ilyen jelentős a változás: a beáramlott friss pénz mennyisége nagyjából 1600 milliárd forinttal haladta meg a kivett összegét, ami nem sokkal maradt el az egy évvel azelőtti 1700 milliárdos egyenlegtől.
Vették a részvényeket
A lakossági befektetők kezén lévő kötvények állománya már meghaladta a 10 300 milliárd forintot a negyedik negyedévben, ami nagyjából a tizedével több 2020 azonos időszakának az adatánál. A tranzakciók egyenlege itt is igen szép, 880 milliárdos pluszt mutatott – igaz, ez is elmaradt a tavalyelőttre kimutatott 1041,3 milliárdtól.
A háztartások pénzügyi eszközeinek a legnagyobb szeletét adó részvények és részesedések volumene viszont hajszál híján 12 százalékkal bővült a múlt évben a központi bank adatai szerint, így decemberre már megközelítette a 31 500 milliárd forintot. Ami viszont igazán figyelemre méltó, az az, hogy a kisbefektetetőknél lévő tőzsdei részvények portfóliója egyetlen esztendő alatt 34,7 százalékkal nőtt, meghaladva így az 1566 milliárd forintot. A rendkívül gyors növekedésben a kisbefektetők vételei is szerepet játszottak – az egész évre vetített tranzakciós egyenleg 120 milliárdos többletet mutatott –, de sokat nyertek az árfolyamok mozgásán is, amely közel 282 milliárddal értékelte fel az állományt. (Az átértékelődések 2020-ban még csak 24,8 milliárdos pluszt hoztak a tőzsdei papíroknál.)
A befektetési jegyek szempontjából szintén nagyon jól alakult 2021 a hazai háztartásoknál, hiszen ezek mennyisége 23,2 százalékkal, 5600 mil-liárd forint fölé nőtt. Ebben kulcsszerep jutott a friss vásárlásoknak, hiszen a tranzakciók egyenlege óriási, 784 milliárdos pluszt mutatott, ami az egy évvel korábbinak a többszöröse. Ezzel együtt az árfolyamok mozgása szintén kedvezően alakult a kisbefektetők szempontjából, hiszen az átértékelődéseken is közel 272 milliárd forintot nyertek tavaly. A befektetési jegyek iránti erős érdeklődésre egyébként leginkább az lehet a magyarázat, hogy a betéteknél elérhető alacsony kamatokra válaszul sokan fordultak a kockázatosabb, ám nagyobb hozammal kecsegtető alapok felé, részben annak köszönhetően, hogy a bankok által az utóbbi években elindított rendszeres megtakarítási programok gerincét is ezek a konstrukciók adják.
A biztosítási és a pénztári megtakarításokat tartalmazó biztosítástechnikai tartalékok állománya viszont az átlagosnál kisebb ütemben, 7,8 százalékkal hízott a múlt évben: ezen belül az életbiztosítási tartalékok portfóliója 7,7, a nyugdíjpénztáraké pedig 5,2 százalékkal növekedett.
A háztartások megtakarítási portfólió-jának az összetétele nem változott drámaian 2020-hoz képest. Azt viszont érdemes megemlíteni, hogy miközben a készpénz részesedése 8,8-ről 8,5 százalékra olvadt tavaly, a betéteké 18-ról 18,4 százalékra nőtt, s már 41,5 százaléknál jár a részvények és részesedések súlya is.
Több a hiteltartozás is
A kötelezettség állománya is viszonylag gyors ütemben, 13,7 százalékkal gyarapodott 2021-ben, meghaladva ezzel a -13 400 milliárd forintot. Nem meglepő módon ebben a hiteltartozásoké a meghatározó szerep, amelyek mennyisége éves összevetésben 14,4 százalékkal, 11 460 milliárd forintra bővült. Ezzel együtt a háztartások kötelezettségekkel csökkentett nettó pénzügyi vagyona is dinamikusan, 10,8 százalékkal hízott tavaly, és – szintén új csúcsot elérve – megközelítette a 62 500 milliárd forintot.
Ami pedig a kilátásokat illeti, a lakosság pénzügyi vagyonának az alakulását több jelentős tényező befolyásolja az idén, ám az első negyedéves számok lehetnek a leginkább érdekesek: azokon ugyanis már részben látszik majd az év elején kifizetett, nagyobb összegű egyszeri juttatások – 13. havi nyugdíj, szja-visszatérítés, fegyverpénz – hatása is.
(Borítókép: Getty Images)
