Csalással, hamisítással és átláthatatlan működéssel vádolják a legnagyobb európai fintech pénzügyi szolgáltatót. A cég alapítóját és vezérigazgatóját, Markus Braunt a múlt héten letartóztatta az ügyészség, két nappal azt követően, hogy a cég bevallotta, mérlegében szereplő 1,9 milliárd euró készpénz “talán nem is létezik”. Később az osztrák állampolgárságú Braunt, aki 20 éve alapította a céget, 5 millió euró óvadék fejében szabadlábra helyezték.
Az elmúlt évtizedekben Braun az egyik legvonzóbb befektetési célponttá alakította a pénzügyi szolgáltatót. Piaci súlyát jelzi az is, hogy a frankfurti tőzsde irányadó indexében, a DAX-30-ban 2018-ban kiszorították az egyik legnagyobb német pénzintézetet, a Commerzbankot.
Braun legendás figurává nőtte ki magát, technológiai gurunak, vizináriusnak, a jövő pénzügyi világát alakító és meghatározó figurának tekintették. Ő persze rá is játszott erre, szívesen vállalt nyilvános fellépéseket, amelyeken fekete garbóban – Steve Jobs módra – beszélt arról, hogy a bankjegyek és a pénzérmék a múlt csökevényei.
A Wirecard esetében kirívó, hogy a német bankfelügyelet (BaFin) milyen sokáig tétlen maradt. “Bárkit, aki kérdéseket tett fel a Wirecard üzletmenetéről Németország, a német pénzügyi rendszer ellenségeként kezeltek” – fogalmazott egy német ellenzéki politikus. Súlyos félreértése és leegyszerűsítése volt az ügynek, hogy a német hatóságok “Frankfurt London ellen” problémaként kezelték a helyzetet.
A Wirecard botránynak szélesebb körű tanulságai is vannak. Számos olyan fintech cég van ugyanis, amelynek működése, tevékenysége kevéssé ellenőrzött a pénzügyi felügyeleti hatóságok által, ugyanis hajlamosak magukat technológiai cégként beállítani – ahogy ezt a Wirecard is tette. Az innováció és a növekedés bajnokaiként tűnnek fel, amelyek azt az ígéretet hordozzák, hogy átalakítján a pénzügyi, bankolási, megtakarítási szokásokat. Ebből persze nem következik az, hogy az összes fintech cég csaló lenne, az viszont igen, hogy a velük kapcsolatos felügyeletet célszerű lenne szigorítani.
További részletek a Figyelő 2020/27. számában
(Borítókép: Markus Braun, a Wirecard bukott alapítója – Fotó: Matthias Doering / Getty Images)