Az államtitkár a kormány jövő évre szóló adócsomagját ismertetve kiemelte: a magyar gazdaság bővülése az első negyedévben elérte az 5,3 százalékot. A kormány elkötelezett amellett, hogy megőrizze az eddig elért eredményeket, és hogy továbbra is felzárkózási pályán maradjon a magyar gazdaság, aminek érdekében számos intézkedést tett és tesz a jövőben is – jelentette ki.
Közölte: ennek egyik legfontosabb eleme a kormány által elfogadott gazdaságvédelmi akcióterv, amely a növekedés ösztönzése, az adóterhek csökkentése mellett arra is törekszik, hogy olyan területek kapjanak a jövőben többlettámogatást, amelyek révén a gazdasági növekedés fenntartható. A mostani javaslatcsomag tartalmazza a gazdaságvédelmi akciótervben meghirdetett adóintézkedéseket, így a kisvállalati adó csökkentését, az adóelőleg-feltöltés eltörlését, az idegenforgalmat érintő szálláshelyáfának a csökkentését – mutatott rá. Hozzátette: javasolják továbbá, hogy a fejlesztési adókedvezmény nemcsak az 500 millió forint értékhatár fölötti fejlesztéseknél, hanem a kisvállalkozókat vagy közepes vállalkozókat is érintő, 50 és 100 millió forintos értékhatárnál is ez az adókedvezmény járjon.
Megjegyezte: a tervezet számos egyszerűsítő, az adózókat terhelő adminisztrációs kötelezettséget mérséklő javaslatokat is magában foglal.
Az államtitkár kifejtette: a személyi jövedelemadózásban a javaslat a családvédelmi akciótervben meghirdetett intézkedés végrehajtásaként új adóalap-kedvezmény bevezetését kezdeményezi. A javasolt szabályozás alapján azok az édesanyák, akik legalább négy gyermeket szültek vagy fogadtak örökbe, és a gyermekeket saját háztartásukban legalább 12 évig nevelték, életük végéig mentesülnek a személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség alól a munkával szerzett jövedelmeik után.
Közölte: az őstermelők szociális hozzájárulási adóval kapcsolatos adminisztrációs terhei is csökkennek a törvényjavaslatban foglaltak alapján.
Kitért rá: a kormány adózási eszközökkel is elő kívánja segíteni, hogy a nemzetközi sportszervezetek központi irodái Magyarországra hozzák tevékenységüket.
Azt is mondta: az egészségügyi szolgáltatási járulék összegét az inflációnak megfelelően ki kell igazítani, így a járulék összege 2020. január 1-jétől havi 7500 (napi 250) forintról havi 7710 (napi 257) forintra változik. Az általános forgalmi adó vonatkozásában a törvényjavaslat – összhangban a gazdaságvédelmi akciótervvel – tartalmazza a szálláshely-szolgáltatást terhelő áfa kulcs 5 százalékra csökkentését – fűzte hozzá.
Tállai András szerint a jövedéki törvényt érintő módosítások közül kiemelendő a dohánygyártmányokat érintő változás, amelynek értelmében az uniós adóminimum elérése érdekében 2020-tól 2021. január 1-jéig fokozatosan, három lépcsőben emelkedik a cigaretta és a fogyasztási dohány jövedéki adómértéke.
Arról is beszélt, hogy a reklámadó mértéke 2019. július 1-jétől, időlegesen, 2022. december 31-ig 0 százalék lesz, a módosítás az érintett adóalanyok versenyképességét növeli és azt várják tőle, hogy segíti a hirdetési piac további bővülését.
Közölte: a társasági adótörvényt érintően a módosítási javaslatok egyszerűsítik az adóadminisztrációt, a vállalkozások beruházási hajlandóságának ösztönzését szolgálják, és emellett a kifejezetten sikeresnek mondható új jogintézményre, a csoportos társasági adóalanyságra vonatkozó rendelkezéseket teszik még versenyképesebbé.
Kitért rá: a gazdaságvédelmi akcióterv részeként a kisvállalati adót alkalmazó cégek terheit mérsékli a kisvállalati adó kulcsának 13-ról 12 százalékra csökkentése 2020. január 1-jétől, az adócsökkentés várhatóan 5 milliárd forintot hagy a vállalkozásoknál. Szintén a gazdasági akcióterv elemeként 2020. január 1-jétől megszűnik az egyszerűsített vállalkozói adó, mivel a célcsoportba tartozó vállalkozások az újonnan bevezetett egyszerűsített adózási formákat választják inkább – magyarázta.
Az államtitkár kiemelte: az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló törvény módosítása létrehozza egy új európai uniós, választottbíráskodásra is kiterjedő adóügyi vitarendezési mechanizmus keretrendszerét, valamint tartalmazza a nem uniós országokkal folytatandó egyeztetési eljárások szabályait is. Ez a módosítás segíti az országok közötti adóviták hatékonyabb rendezését – tette hozzá.
Tállai András közölte: a társasági adóra vonatkozóan a javaslat az uniós adóelkerülés elleni irányelvnek való megfelelést szolgálja. A javasolt módosítások célja egyrészről, hogy megakadályozzák a tagállamok eltérő jogi szabályozásából adódó kettős nem adóztatási helyzeteket, másrészről pedig, hogy megadóztassák a Magyarországról távozó vállalkozások vagy tevékenységek egyes jövedelmeit – mondta.
Borítófo: Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára napirend előtt felszólal az Országgyűlés plenáris ülésén (MTI Fotó: Kovács Attila)
